Cselej

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cselej (Čeľovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Zemplén
Rang község
Polgármester Jana Sabóvá
Irányítószám 076 17
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 540 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 143 m
Terület 13,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cselej (Szlovákia)
Cselej
Cselej
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′, k. h. 21° 38′Koordináták: é. sz. 48° 36′, k. h. 21° 38′
Cselej weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cselej (szlovákul: Čeľovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 540 lakosából 498 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 9 km-re nyugatra a Helmec partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorban és a bronzkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják azok a gazdag leletek, melyeket 1897-ben és 1939-ben találtak a falu határában. A község első írásos említése villa Chele néven 1309-ból származik. 1342-ben "Chelye", 1349-ben "Kyschelej", 1405-ben "Chele ultraque" néven szerepel az írott forrásokban. 1349 és 1467 között két falu, Kis- és Nagycselej volt a helyén, ezek később egyesültek. Birtokosa a helyi nemes Cseley család volt, akik a 20. századig voltak a falu urai. 1715-ben 8 háztartása volt. 1787-ben 64 házában 524 lakos élt. 1828-ban 84 háza volt 608 lakossal, akik főként mezőgazdaságból éltek. Lakói részt vettek az 1831-es koleralázadásban. 1880 és 1890 között sok lakosa kivándorolt.

A falu legrégibb temploma 1654-ben épült. 1730 és 1734 között épült fel fából a mai római katolikus templom elődje, melyet 1802-ben kőtemplommá építettek át.

Vályi András szerint "CSELEJ. Magyar, és tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Kolosy Uraság, lakosai többnyire katolikusok, fekszik közel Egres faluhoz, Terebeshez pedig fél mértföldnyire, délre erdős helyen, földgye jó termékenységű, ha jól miveltetik, és trágyáztatik, egy patakotskája is van, malma helyben, szép termő réttyei kövérek, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Cselej, orosz-tót-magyar falu, Zemplén vgyében, Tőke-Terebeshez 1 1/4 mfdnyire: 213 r., 305 g. kath., 4 evang., 84 ref., 34 zsidó lak. Gör. kath.- és ref. szentegyház. Szántóföldje 1206 hold, s elég termékeny. Erdő. F. u. Kolosy, Püspöky, Szmrinik, Bideskúthy, Ecsedy, s m. Ut. p. Velejte." [3]

1910-ben 712, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

2001-ben 538 lakosából 530 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1802-ben épült, 1925 és 1928 között renoválták. Oltárképét 1893-ban festették.
  • Görögkatolikus temploma 1789-ben épült a korábbi, 1733-ban épített fatemplom helyett.
  • Református temploma 1877-ben épült.
  • Klasszicista kúria a 19. század első feléből.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1866. november 29-én Sarudy György író, műfordító, tanár. Klasszika-filológiával, valamint Rákóczi Ferenc korával is foglalkozott. A fejedelem hatkötetnyi emlékiratait franciából magyarra fordította. A magyar helységnevek eredetét is kutatta.
  • Itt született 1868-ban Cseley József grafikusművész, rajztanár.
  • Innen vette nevét a Cseley család, melynek a 14. századtól voltak jelentős birtokai főként Zemplén vármegyében. Cseley János 1436-ban a vármegye alispánja volt, a család a 15. század végén kihalt.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]