Csarnahó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csarnahó (Černochov)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Bodrogköz
Rang község
Polgármester Kálmán Angéla
Irányítószám 076 32
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 208 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 175 m
Terület 6,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csarnahó (Szlovákia)
Csarnahó
Csarnahó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′, k. h. 21° 44′Koordináták: é. sz. 48° 26′, k. h. 21° 44′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csarnahó (más néven Gyopáros, szlovákul: Černochov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 208 lakosából 135 magyar és 72 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 25 km-re délre a Zempléni-hegység völgyében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu nevének eredete vitatott. A szláv černoch szó feketét, négert jelent. Egyes vélemények szerint a falu egykori birtokosairól a feketeruhás apácákról kapta a nevét, ez azonban eléggé valószerűtlen, tekintve, hogy már korábban is így nevezték.

Története[szerkesztés]

1298-ban "Chenohou" néven említik először. 1475-ben Csarnazo néven említik a Rozgonyi család birtokaként. A 16. század elején Pálóczi Imre birtoka, majd a sárospataki klarissza kolostorhoz tartozott. 1530-ban Perényi Péter kiűzte az apácákat, halála után birtokát, fia Gábor örökölt. 1557-ben 6 portával adózott. A század második felében királyi engedéllyel a Wiczmándy és Torda családok kapták meg az egykori apácabirtok egy részét. 1578-ban a sárospataki uradalomhoz csatolták ezt a részt, a másik előbb a Bánffy, majd az Eödönffy, Dobó, Gerendy és Czékey családok voltak a birtokosai. 1715-ben szőlőhegye és 15 háztartása volt. 1787-ben 69 házában 386 lakos élt. 1828-ban 53 háza és 397 lakosa volt. 1831-ben a kolera pusztított a faluban. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.[1]

Vályi András szerint "CSERNAHÓ. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Fiskus, lakosai többnyire reformátusok, fekszik a’ Zemplén járásban, Nagy, és Kis Bárihoz igen közel, Czekeházának szomszédságában, határja három nyomásbéli, ’s ha trágyáztatik, búzát is jót terem; szénája jó, legelője szoross, malma helyben, mind a’ kétféle fája elegendő, meglehetős szőleje, kortsmája, itatója alkalmatos, eladásra is jó módgya Újhelyben, holott kapával is kereshet, sőt othon, és a’ szomszéd szőlőkben is, mivel határja nem igen termékeny, és legelője sintsen elegendő, a’ második Osztályba tétetett. " [2]

Fényes Elek szerint "Csernahó, magyar falu, Zemplén vmegyében, Ujhelyhez 1 1/4 mfdnyire: 12 kath., 318 ref., 13 zsidó lak., ref. templommal, szőlőhegygyel, erdővel, 200 hold szántófölddel. F. u. h. Breczenheim." [3]

A 19. század végén nagyobb részben Wallis Gyuláné birtoka. Lakói főként mezőgazdaságból és szőlőtermesztésből éltek. Az önkéntes tűzoltó egyesületet 1890-ben alapították. 1910-ben 435, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1927-ben a település leégett. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 228 lakosából 176 magyar és 52 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Emléktábla a református templomon

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]