Szolnocska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szolnocska (Soľnička)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Kassai
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Ladislav Krestyanko
Irányítószám 076 53
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 225 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 105 m
Terület 6,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szolnocska (Szlovákia)
Szolnocska
Szolnocska
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 30″, k. h. 21° 57′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 30″, k. h. 21° 57′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szolnocska (szlovákul: Soľnička) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 225 lakosából 188 magyar és 24 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 7 km-re északra a Latorca bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben "Sonuk" alakban említik először. 1358-ban "Zolnuk" néven nemesi birtok, 1369-ben "Zonuk", 1786-ben "Solnocschka" alakban említik. 1557-ben 2 portája volt. 1715-ben 10 házából 5 volt lakott. 1787-ben 38 házában 235 lakos élt. 1828-ban 51 háza volt 384 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1890 és 1910 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Vályi András szerint "Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Horvát, és Ormós Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Zétényhez nem meszsze, Bolly, ’s Polyánynak is szomszédságában; határja 2 nyomásbéli, rész szerént homokos, rész szerént pedig agyagos, mindent megterem, réttye jó apró szénát bőven terem, szép tőlgyes erdeje hasznos."[2]

Fényes Elek szerint "Szolnocska, magyar f., Zemplén vmegyében, Leleszhez 1 órányira, a Bodrogközben, 221 r., 64 g. kath., 157 ref., 11 zsidó lak. Szántófölde 196 hold. F. u. többen. Ut. p. Ujhely."[3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Szolnocska, Ung vármegye határán, a Latorcza mentén fekszik. Van 79 háza s 402, róm. kath. vallású, magyar lakosa. Postája Boly, távírója és vasúti állomása Perbenyik. Már 1358-ban Zulnok néven a Szerdahelyiek birtokaként szerepel. 1400-ban Zolnok alakban találjuk említve és Kis-Zolnok nevű fele része ez időben Ung vármegyéhez tartozott. Ekkortájt a Pálócziak is birtokosai voltak. E két család birtokolta hosszú időn át. 1598-ban már Barkóczy Lászlót, Vinnay Kristófot és Soós Kristófot uralja. 1664-ben Kantha Jánost, 1690-ben Klobusitzky Ferenczet és Soós Krisztinát iktatják „Zolnokcsa” részeibe. Későbbi urai a Szirmay, Szent-Andrássy, Horváth, Ormos, Kantha és Szobonya családok voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. 1663-ban, a mikor Szolnik néven találjuk feljegyezve, a pestis pusztította lakosait. A faluban nincs templom."[4]

1910-ben 352, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

2001-ben 258 lakosából 226 magyar és 30 szlovák volt.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]