Pólyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pólyán (Poľany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Turisztikai régióBodrogköz
Rang község
Polgármester Csorba Miklós
Irányítószám 076 84
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 520 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület18,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pólyán (Szlovákia)
Pólyán
Pólyán
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 21° 58′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 21° 58′ 60″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bodrogmező vagy Pólyán (1899-ig Lelesz-Polyán, szlovákul: Poľany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Felső-Bodrogközben, Királyhelmectől 7 km-re északra, Lelesz és Szolnocska települések között, a Latorca bal oldalán.

Története[szerkesztés]

1214-ben a leleszi alapítólevél említi először „Poylen” alakban. 1369-ben „Polyan” néven bukkan fel írott forrásban. Várszög nevű határrészén állt 1404-ben egykori vára, amely a Csebi család tulajdonában állt. Nyoma sem maradt. A falunak 1557-ben 5 adózó portája volt. 1715-ben 21 ház nélküli és 12 lakott jobbágytelke létezett. 1787-ben 66 házában 475 lakos élt.

Határában fekszik a leleszi alapítólevélben (1214) is említett Puszta-Csernyő (Csernopolo) dombja, melyen a község református temetője található. Puszta-Csernyő lakosai a községet a 18. század végén hagyták el, beköltöztek Pólyánban és megépítették a református templomot.[2]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLÁNY. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Leleszi Prépostság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Leleszhez közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Leleszé, első osztálybéli.[3]

A 18. század végéig a leleszi prépostság birtoka volt, amikor is a rendet feloszlatták. Ezután kincstári birtok. 1828-ban 101 házát és 758-an lakták. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyána (Lelesz), magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Leleszhez 1/2 órányira: 78 romai, 427 g. kath., 302 ref. lak. Gör. kath. és ref. anyatemplom. 660 hold termékeny szántóföld. F. u. a leleszi prépostság. Ut. p. Ungvár.”[4]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Bodrogmező, azelőtt Leleszpolyán. Magyar kisközség a Latorcza völgyében. A leleszi premontrei prépostság ősi birtoka, mely az idők folyamán Polyan, Polyen, sőt Paylen néven is szerepelt. A premontrei rend eltörlése után a kincstárra szállt, de később a rend visszakapta a birtokát. Van 149 háza és 827 lakosa, kiknek nagyobb része gör.-kath. vallású. A községben gör.-kath. és ev. ref. templom van, melyeknek építési ideje ismeretlen. A falu postája és távírója Lelesz, vasúti állomása pedig Perbenyik. Ide tartozik a Vilhány nevű erdőőrlak.[5]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

A falut 1910-ben 781-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 517-en lakták, ebből 429 magyar és 72 szlovák.

2011-ben 535 lakosából 403 magyar és 74 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az 1794 és 1802 között épült klasszicista görögkatolikus templomban egy lényegesen régebbi – valószínűleg a 17. századból származó –, szép ikonosztáztion látható.[2] A templomot 1885-ben megújították.
  • Református temploma 1823-ban épült klasszicista stílusban.
  • Falunapját július utolsó vagy augusztus első hétvégéjén rendezi.

Gazdasága[szerkesztés]

Termelőszövetkezete 2002-ben csődbe ment. 2006-ban lakosságának egyötöde nyugdíjas, a munkanélküliségi ráta eléri az 50%-ot.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Magyarországi testvérközsége Mikóháza Magyarország.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b Bogoly János - Regionális Múzeum Királyhelmec - e-mail: bogoly.janos@szm.sk
  3. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (hu nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 13.)
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. június 13.)