Pólyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pólyán (Poľany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Turisztikai régióBodrogköz
Rang község
Polgármester Csorba Miklós
Irányítószám 076 84
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség520 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület18,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pólyán (Szlovákia)
Pólyán
Pólyán
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 21° 58′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 21° 58′ 60″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bodrogmező vagy Pólyán (1899-ig Lelesz-Polyán, szlovákul: Poľany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Felső-Bodrogközben, Királyhelmectől 7 km-re északra, Lelesz és Szolnocska települések között, a Latorca bal oldalán.

Története[szerkesztés]

1214-ben a leleszi alapítólevél említi először „Poylen” alakban. 1369-ben „Polyan” néven bukkan fel írott forrásban. Várszög nevű határrészén állt 1404-ben egykori vára, amely a Csebi család tulajdonában állt. Nyoma sem maradt. A falunak 1557-ben 5 adózó portája volt. 1715-ben 21 ház nélküli és 12 lakott jobbágytelke létezett. 1787-ben 66 házában 475 lakos élt.

Határában fekszik a leleszi alapítólevélben (1214) is említett Puszta-Csernyő (Csernopolo) dombja, melyen a község református temetője található. Puszta-Csernyő lakosai a községet a 18. század végén hagyták el, beköltöztek Pólyánban és megépítették a református templomot.[2]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLÁNY. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Leleszi Prépostság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Leleszhez közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Leleszé, első osztálybéli.[3]

A 18. század végéig a leleszi prépostság birtoka volt, amikor is a rendet feloszlatták. Ezután kincstári birtok. 1828-ban 101 házát és 758-an lakták. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyána (Lelesz), magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Leleszhez 1/2 órányira: 78 romai, 427 g. kath., 302 ref. lak. Gör. kath. és ref. anyatemplom. 660 hold termékeny szántóföld. F. u. a leleszi prépostság. Ut. p. Ungvár.”[4]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Bodrogmező, azelőtt Leleszpolyán. Magyar kisközség a Latorcza völgyében. A leleszi premontrei prépostság ősi birtoka, mely az idők folyamán Polyan, Polyen, sőt Paylen néven is szerepelt. A premontrei rend eltörlése után a kincstárra szállt, de később a rend visszakapta a birtokát. Van 149 háza és 827 lakosa, kiknek nagyobb része gör.-kath. vallású. A községben gör.-kath. és ev. ref. templom van, melyeknek építési ideje ismeretlen. A falu postája és távírója Lelesz, vasúti állomása pedig Perbenyik. Ide tartozik a Vilhány nevű erdőőrlak.[5]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

A falut 1910-ben 781-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 517-en lakták, ebből 429 magyar és 72 szlovák.

2011-ben 535 lakosából 403 magyar és 74 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az 1794 és 1802 között épült klasszicista görögkatolikus templomban egy lényegesen régebbi – valószínűleg a 17. századból származó –, szép ikonosztáztion látható.[2] A templomot 1885-ben megújították.
  • Református temploma 1823-ban épült klasszicista stílusban.
  • Falunapját július utolsó vagy augusztus első hétvégéjén rendezi.

Gazdasága[szerkesztés]

Termelőszövetkezete 2002-ben csődbe ment. 2006-ban lakosságának egyötöde nyugdíjas, a munkanélküliségi ráta eléri az 50%-ot.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Magyarországi testvérközsége Mikóháza Magyarország.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b Bogoly János - Regionális Múzeum Királyhelmec - e-mail: bogoly.janos@szm.sk
  3. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 13.)
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. június 13.)