Pazdics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pazdics (Pozdišovce)
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Pazdics címere
Pazdics címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1315
Polgármester Ján Čižmárik
Irányítószám 072 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség1312 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület18,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pazdics (Szlovákia)
Pazdics
Pazdics
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 51′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 51′ 20″
Pazdics weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pazdics témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pazdics (szlovákul Pozdišovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 5 km-re délnyugatra, a Laborc és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

Pazdics várát 1345-től említik, amikor a Mikcsfieké volt. 1398-ban a koronára szállt, majd 1403-ban csebi Veres Miklós és Kelecsényi Mátyás kapták adományul. Valószínűleg helyére épült 1648-ban Szirmay István kastélya.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAZDICS. Pazdicsovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, evangelikusok, és ó hitüek, fekszik Vásárhelyhez, és Motsárhoz is 2/7 órányira, az országútban, ’s az Uraságnak kastéllyával ékesíttetik; határja 2 nyomásbéli, melly búzát, gabonát, zabot, árpát, tengerit is terem, erdője vagyon, szőleje nints, tserép edényeknek való agyaggal bővelkedik, és legelővel, piatzok Nagy Mihályon 3/4 órányira.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pászdics, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz 3/4 órányira, 298 romai, 328 g. kath., 463 evang., 10 ref., 65 zsidó lak. Evang. anyatemplom. Szép kastélyok. 709 holdnyi szántófölde termékeny; erdeje derék. F. u. a Szirmay nemzetség.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Pazdics, kisközség 225 házzal és 1184, nagyobbára tótajkú s ág. h. evangelikus lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Nagymihály. Első írott nyomára 1323-ban találunk, a mikor e possessiót, mely előbb a Renold fia Péteré volt, Róbert Károly király Mihály mesternek adományozza. 1365-ben már vára és Miklós nevű várnagya is szerepel. 1403-ban Zsigmond király Csebi Lőrincznek, Kelecsenyi Miklósnak, Némethfalvi Tamásnak és Liszkai Benedek fiainak adományozza a várral együtt. Még ugyanez évben Némethfalussi Györgyöt, Vörös Miklóst, Kerechenyi Mátyást és Liszkai Miklóst iktatják birtokába. Vörös Miklósnak magvaszakadván, 1421-ben birtokának felét Sempsey Istvánra hagyja. 1435-ben a Pazdicsyakon kívül az Uporiak, azután a Rozgonyiak, Eödönffyek s 1475-ben a Buttkay családbeliek is földesurai. Az ezidőbeli oklevelek már sűrűn emlegetik a fortalicium Pazdicz-ot. 1583-ban Nádasdy Miklóst is némely részébe iktatják, míg az 1598-iki összeírás Melith Videt, Sempsey Ferenczet, Pazdicsy Miklóst és Rákóczy Ferenczet találja itt. 1640-ben Szirmay Péteré lett, kinek, mint akkori alispánjának és követének, 1648-ban a vármegy kastélyát felépíteni segített. 1750-ben Péchy Évát is némely részeibe iktatják. A Szirmayakat a birtoklásban a Boronkay, Szidov, Szulyovszky, Pothurnay és a Mokcsay családok követték. Most özv. Nauendorf Henrikné szül. Szirmay Izabellának és a Weinberger-örökösöknek van itt nagyobb birtokuk és saját kastélyuk, melyet a Szirmayak építtettek. Van itt szeszgyár és műmalom is, mely a Weinberger örökösöké. Pazdicsról veszi nevét az Ákos-nembeli Pazdicsy család és előnevét a Koporczy család. Evangélikus temploma XVI. századbeli építmény, melyet azonban már több ízben átalakítottak. Az egyház 1692-ből származó ostyaosztogató tányért és úrasztali kelyhet őriz. Mindkettő Szirmay András ajándéka. Az itteni temetőben van a Szirmayak sirboltja is.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1219-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1221 lakosából 1200 szlovák volt.[5]

2011-ben 1260 lakosából 1121 szlovák és 89 cigány.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templom gótikus szentéllyel.
  • Az 1648-ban épített Szirmay-kastély, melyet 1890-ben újítottak fel. Egykor kerámiagyár működött benne.
  • Malom a 19. század első harmadából.
  • 1698 és 1701 között épült kúria, ma az önkormányzat székhelye.
  • A falu régi fazekasságáról, népviseletéről híres.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Samu, Borovszky; P�sztor: [http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html Magyarorsz�g v�rmegy�i �s v�rosai]. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. december 23.)
  5. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis

További információk[szerkesztés]