Pazdics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pazdics (Pozdišovce)
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Pazdics címere
Pazdics címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1315
Polgármester Ján Čižmárik
Irányítószám 072 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 1260 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Terület 18,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pazdics (Szlovákia)
Pazdics
Pazdics
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 51′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 51′ 20″
Pazdics weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pazdics témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pazdics (szlovákul Pozdišovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 5 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Pazdics várát 1345-től említik, amikor a Mikcsfieké volt. 1398-ban a koronára szállt, majd 1403-ban csebi Veres Miklós és Kelecsényi Mátyás kapták adományul. Valószínűleg helyére épült 1648-ban Szirmay István kastélya.

Vályi András szerint „PAZDICS. Pazdicsovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, evangelikusok, és ó hitüek, fekszik Vásárhelyhez, és Motsárhoz is 2/7 órányira, az országútban, ’s az Uraságnak kastéllyával ékesíttetik; határja 2 nyomásbéli, melly búzát, gabonát, zabot, árpát, tengerit is terem, erdője vagyon, szőleje nints, tserép edényeknek való agyaggal bővelkedik, és legelővel, piatzok Nagy Mihályon 3/4 órányira.” [2]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1219, többségében szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1221 lakosából 1200 szlovák volt.[3]

2011-ben 1260 lakosából 1121 szlovák és 89 cigány volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templom gótikus szentéllyel.
  • Az 1648-ban épített Szirmay-kastély, melyet 1890-ben újítottak fel. Egykor kerámiagyár működött benne.
  • Malom a 19. század első harmadából.
  • 1698 és 1701 között épült kúria, ma az önkormányzat székhelye.
  • A falu régi fazekasságáról, népviseletéről híres.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]