Zuhogó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zuhogó (Čečehov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1410
Polgármester Stanislav Mráz
Irányítószám 072 11
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség384 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület7,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zuhogó (Szlovákia)
Zuhogó
Zuhogó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 59′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 59′ 20″
Zuhogó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zuhogó (1903-ig Csecsehó, szlovákul: Čečehov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 6 km-re délkeletre, a Kelet-Szlovákiai síkságon, a Laborc folyásától keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu 1400 körül keletkezett, 1410-ben „Zuchogo” néven említik először. Birtokosai nagymihályi nemesek voltak. 1427-ben az adóösszeírás szerint 12 adózó háztartása létezett. 1599-ben 28 jobbágyház állt a településen. Később a kuruc háborúk és a járványok hatására a lakosság száma csökkent. 1715-ben 4, 1720-ban 5 háztartása adózott.

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „CSECSAHO. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Sztáray Uraság, fekszik Nagy Zalatskátol, mellynek filiája nem meszsze, ’s határja hozzá hasonlító.[2]

1828-ban 68 házában 584 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csecsahó, tót-orosz falu, Ungh vármegyében, ut. p. N.-Mihályhoz délre 1 1/2 órányira: 297 r., 238 g. kath., 18 ref., 7 zsidó lak. Róna határán mind földje, mind rétje igen jó. F. u. gr. Sztáray Albertnő.[3]

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 629, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 338 lakosából 334 szlovák volt.

2011-ben 365 lakosából 332 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma és Krisztus szobra.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.