Pályin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pályin (Palín)
Pályin katolikus temploma
Pályin katolikus temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1302
PolgármesterŠtefan Fiľ
Irányítószám072 13
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség865 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104 m
Terület11,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 21° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 21° 59′ 30″
Pályin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pályin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pályin (szlovákul: Palín) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 12 km-re délkeletre, a Laborc és a Feketevíz között fekszik.

Története[szerkesztés]

1302-ben „Paulyn” néven említik először, de a falu névadó patakját már 1266-ban is említi okirat. A falunak már a 13. században volt temploma, mely az egri egyházmegyéhez tartozott. Ez a templom a mai templom helyén állt és temető vette körül. Kelet-nyugati irányú főutcája mentén volt a falu ősi része. A 14. és 17. század közötti időben „Paulyn”, „Palyn”, „Palen”, „Palyin”, „Pallyin”, „Palín” alakban említik az írott források. Neve személynévi eredetű lehet, valószínűleg alapítójáról és első birtokosáról nevezték el. Lakói földműveléssel foglalkoztak, 1394-ben említik a Laborc partján álló malmát, ahol a gabonát őrölték meg. 1599-ben 38 háztartás volt a településen. A 17. században Pályin is református falu lett, ekkor már a nagyobb falvak közé számított. Ebből az időből származik a templom régi kelyhe, melynek felirata: „Gegus Istvan csináltatta Isten tisztességére A. 1689”. Később a kuruc háborúk és a járványok miatt a lakosság száma jelentősen visszaesett. 1715-ben 10, 1720-ban 11 lakott ház állt a településen.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „PALYIN. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Szénához közel, mellynek filiája, határjának jó termékenységéhez képest, első osztálybéli.”[2]

1828-ban Pályinnak 822 lakosa volt. A 19. században is több járvány, főként kolera, tífusz és himlő pusztított a településen.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pályin, magyar falu, Ungh vgyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz délre 2 órányira: 162 romai, 10 g. kath., 460 ref., 90 zsidó lak. Reform. anyaszentegyház. Synagoga. Sok és jó rét a Laborcza mentiben. Termékeny róna határ. F. u. b. Vécsey, gr. Barkóczy, Köröskényi, Héthy, Vásárhelyi, Molnár, Papanek s m.”[3]

1910-ben itt alakult meg a mai Kelet-Szlovákia első földműves szövetkezete, a Mravec, mely 1950-ig működött. A településen több kézműves is dolgozott, asztalosok, bognárok, szabók, teknővájók és mások. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett.

A háború után magyar lakossága jelentősen csökkent, 1921-ben már csak 91 fő volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1121-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 843 lakosából 800 szlovák volt.

2011-ben 922 lakosából 783 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Modern római katolikus temploma 2002-ben épült a Szűzanya tiszteletére.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]