Ungtavas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ungtavas (Kaluža)
Slovakia Zemplinska Sirava 16.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1336
Polgármester Marek Misár
Irányítószám 072 36
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Testvérvárosok
Lista
Cieszanów
Népesség
Teljes népesség395 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
Terület9,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ungtavas (Szlovákia)
Ungtavas
Ungtavas
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 22° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 22° 00′ 00″
Ungtavas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungtavas témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ungtavas (1899-ig Kalusa, szlovákul: Kaluža) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 10 km-re északkeletre, a Széles-tó északi partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A tiszapolgári kultúra emberének használati tárgyai kerültek itt elő. Határa később is lakott volt, ezt bizonyítják a bronzkori, vaskori és római kori leletek.

A mai települést 1336-ban „Kalasamezow” alakban említik először. 1419-ben „Kalwsa”, 1427-ben „Kalowza”, „Kalwsa” alakban említik a korabeli források. A nagymihályi uradalom része volt. 1427-ben 16 portával adózott.

1715-ben 2, 1720-ban 6 adózó háztartása volt. 1715-ben említik szőlőskertjét is. 1773-ban „Kaluzsa” néven írják a korabeli források.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KALUSSA. Kalus. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Zsobrántzi járásban, Vinnának filiája, határja jó, réttye, fája, legelője elég van.[2]

1828-ban 61 házában 405 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kalusa, orosz falu, Ungh vmegyében, Vinnához keletre egy órányira: 7 rom., 315 g. kath., 19 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Lakosai részint föld-, részint szőlőmivelésből élnek. Erdeje sok. F. u. gr. Waldstein. Ut. p. Szobráncz.[3]

Kiterjedt erdei a 20. században a Sztáray család birtokában álltak. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 347, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 385 lakosából 373 szlovák volt.

2011-ben 358 lakosából 328 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]