Gatály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gatály (Hatalov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1278
Polgármester Vladimír Kováč
Irányítószám 072 16
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 756 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104 m
Terület8,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gatály (Szlovákia)
Gatály
Gatály
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 36″, k. h. 21° 53′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 36″, k. h. 21° 53′ 15″
Gatály weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gatály (szlovákul: Hatalov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 11 km-re délre, a Laborc és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

1278-ban „Gothala” alakban említik először. A településnek egykor vára is volt, amelynek azonban már nyoma sincs. Lakói főként mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A község egykor gőzmalommal és pálinkafőzdével is rendelkezett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GATÁLY. Magyar, és tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Dubrokához egy fertály, Kis Csébhez is egy fertály órányira, térséges határja három nyomásbéli, buzát, zabot, árpát, és tengerit terem, erdője vagyon, szőleje nints, piatza Nagy Mihályon.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gatály, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, N. Cseb fil. 353 romai, 300 gör. kath., 6 evang., 29 ref., 37 zsidó lak., 647 hold szántófölddel. F. u. gr. Schmidegg, Ujlaki, Bégányi, Boronkay, Viczmándy. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Gatály, az úgynevezett Sárközön fekvő tót kisközség 111 házzal és 724, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Füzesér, távírója és vasúti állomása Bánócz. Már 1278-ban szerepel Gathal nevű birtokosa, kitől a község is nevét vette. Mivel azonban a Gathályiak a Csebiekkel egy törzsből származnak, a községet hajdan Alsó-Csebnek is nevezték. 1414-ben Cseby Istváné s 1496-ig a Gatályi és Cseby családokat uralja. Csak ekkor merül fel újabb birtokosul Buttkai Péter és 1505-ben már Buttkai László is. Az 1598-iki összeírás már egészen más birtokosokat sorol fel, ú. m. Bégányi Ferenczet, Lorántffy Lászlót és Ujvárossy Tamást. A XVIII. század közepén Gosztonyi Andrást iktatják birtokába, azután a gróf Schmiddegh, Bégányi, Boronkay, Ujlaky, Wiczmándy és Szirmay családok lesznek az urai s az utóbbiaktól 1865-ben Warenhagen Hermann, ettől pedig, két évvel később, Widder Ignácz, a mostani tulajdonos atyja vette meg a Szirmay-féle kúriával együtt, mely most a Widder Samué, kinek itt szeszgyára és gőzmalma is van. A hagyomány szerint a község határában hajdan várkastély is volt, melynek azonban ma már nyoma sincs, ha csak Dvoriszkó, vagyis Udvarhely nevű dűlőjét nem tartjuk annak. 1884-ben a község nagyobb része leégett. A faluban nincs templom. Gatályhoz tartozik Ridzina-puszta is.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 751-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 769 lakosából 745 szlovák volt.

2011-ben 769 lakosából 660 szlovák és 97 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1971-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)