Palota (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Palota
Palota churches.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Vasiľ Bomberovič
Irányítószám 068 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség196 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület24,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Palota (Szlovákia)
Palota
Palota
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 59′ 30″
Palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Palota témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Palota (szlovákul: Palota, ukránul: Palata) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 10 km-re keletre, a lengyel határ mellett, a Vidranyka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1330-ban „Palata” néven említik először. A homonnai uradalom része volt, a 18-19. században a Csákyaké. 1556-ban nem fizetett adót. 1715-ben 9 házas és 9 ház nélküli jobbágytelke volt. 1787-ben 70 házában 498 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PALOTA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek leginkább, fekszik Vidrányhoz egy órányira Galitzia szélén, sovány határja 2 nyomásbéli, melly kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdője van, szőleje nints, szénából is szűkölködik, piatza Homonnán van.”[2]

1828-ban 76 háza volt 559 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Palota, orosz falu, Zemplén vmegyében, a gallicziai határszélen: 550 g. kath., 9 zsidó lak., 1152 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Komarnyik.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. katholikus lakossal. Házainak száma 71. Postája s vasúti állomása Vidra, legközelebbi távíróhivatala Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a gróf Csákyak voltak az urai. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1863-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1944-ben a harcok során a falu leégett.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 413-an, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 183 lakosából 90 szlovák, 64 ruszin és 25 cigány volt.

2011-ben 185 lakosából 94 ruszin, 43 szlovák és 39 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Ortodox temploma 1862-ben épült neoklasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]