Palota (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Palota
Palota churches.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Vasiľ Bomberovič
Irányítószám 068 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség196 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület24,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Palota (Szlovákia)
Palota
Palota
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 59′ 30″
Palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Palota témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Palota (szlovákul: Palota, ukránul: Palata) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 10 km-re keletre, a lengyel határ mellett, a Vidranyka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1330-ban „Palata” néven említik először. A homonnai uradalom része volt, a 18-19. században a Csákyaké. 1556-ban nem fizetett adót. 1715-ben 9 házas és 9 ház nélküli jobbágytelke volt. 1787-ben 70 házában 498 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PALOTA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek leginkább, fekszik Vidrányhoz egy órányira Galitzia szélén, sovány határja 2 nyomásbéli, melly kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdője van, szőleje nints, szénából is szűkölködik, piatza Homonnán van.”[2]

1828-ban 76 háza volt 559 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Palota, orosz falu, Zemplén vmegyében, a gallicziai határszélen: 550 g. kath., 9 zsidó lak., 1152 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Komarnyik.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. katholikus lakossal. Házainak száma 71. Postája s vasúti állomása Vidra, legközelebbi távíróhivatala Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a gróf Csákyak voltak az urai. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1863-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1944-ben a harcok során a falu leégett.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 413-an, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 183 lakosából 90 szlovák, 64 ruszin és 25 cigány volt.

2011-ben 185 lakosából 94 ruszin, 43 szlovák és 39 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Ortodox temploma 1862-ben épült neoklasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]