Laborcrév

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laborcrév (Krásny Brod)
Monastery Krasny Brod 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1557
Polgármester Vladimír Bajaj
Irányítószám 067 03
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség483 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság292 m
Terület15,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Laborcrév (Szlovákia)
Laborcrév
Laborcrév
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 25″, k. h. 21° 53′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 25″, k. h. 21° 53′ 50″
Laborcrév weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcrév témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laborcrév (1899-ig Krasznibród, szlovákul Krásny Brod, ukránul Krasznij Brid, latinul Pulchrum Vadum, község Szlovákiában az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 3 km-re délre a Laborc partján fekszik. Rokitóc tartozik hozzá.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Laborc-folyón levő révvel kapcsolatos. A szláv krasznij vöröset jelent, a brod pedig révet. Ebből származott eredeti magyar neve, amit 1899-ben a Laborc-folyó melletti fekvése alapján Laborcrévre változtattak.

Története[szerkesztés]

A falu stratégiailag fontos helyen a Magyarországról Halicsba vezető út mentén keletkezett. A 14. században a munkácsi és makovicai uradalmakkal együtt a határ védelmére Korjatovics Tódor litván fejedelem kapta meg a területet Luxemburgi Zsigmondtól. A fejedelelmmel együtt érkezett szerzetesek fatemplomot, valamint kolostort építettek ide. A templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték és csakhamar a lelki és kulturális központ lett. A 16. században a Drugeth család szerezte meg a birtokot és a homonnai uradalom része lett. A falut írásban először 1557-ben említik "Graznibrod" néven. 1603-ban Pünkösd napján a kálvinista Drugeth Bálint a kolostor mellett kocsikázott, a sok embertől azonban a lovak megvadultak és felborították a kocsit. A főúrnak eltörött a keze és mérgében parancsot adott a hajdúknak, hogy a kolostort gyújtsák fel. Később újra katolikus hitre tért és 1605-ben a kolostort, majd 1614-ben a templomot is újjáépítették. 1708 után azonban többször is megrongálódott. 1752 és 1761 között kőből új, nagyobb kolostort és templomot építettek. A kolostorban bazilita noviciátus és filozófiai iskola működött, ahol több kiváló professzor is tanított. A kolostort az első világháborúban katonák rombolták le. A falu búcsúja az itteni leányvásárról volt híres.

Fényes Elek szerint "Krasznibrod, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkóhoz 3 órányira: 2 romai, 470 g. kath., 6 zsidó lak., 849 h. szántófölddel, erdővel. A helységhez közel van egy basilita szerzetesek zárdája, mellyet a Drugethek alapitottak; 1765-ben pedig gr. Vandernathnő, szül. gr. Zichy asszony, Homonna, Varanó, Terebes, s a t. uradalmak birtokosa megerősitett. F. u. Szirmay. Ut. p. Orlik."[2]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 706, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel.

2001-ben 405 lakosából 234 ruszin, 132 szlovák, 37 ukrán volt.[3]

2011-ben 459 lakosából 259 ruszin, 136 szlovák és 10 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu kolostora és temploma a 14. században épült, ma romjai láthatók. A baziliták 2002-ben új kolostort építettek a községben.
  • A barokk görögkatolikus kápolna 1761-ben épült.
  • A klasszicista görögkatolikus templom 1809-ben épült.
  • Egy 19. századi fatemplom is áll a faluban.
  • 17. századi barokk kastélyában működik az ukrán kulturális múzeum.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Krásny Brod
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcrév témájú médiaállományokat.