Laborcrév

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laborcrév (Krásny Brod)
Monastery Krasny Brod 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1557
Polgármester Vladimír Bajaj
Irányítószám 067 03
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség483 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság292 m
Terület15,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Laborcrév (Szlovákia)
Laborcrév
Laborcrév
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 25″, k. h. 21° 53′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 25″, k. h. 21° 53′ 50″
Laborcrév weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcrév témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laborcrév (1899-ig Krasznibród, szlovákul Krásny Brod, ukránul Krasznij Brid, latinul Pulchrum Vadum) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 3 km-re délre, a Laborc partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Laborc-folyón levő révvel kapcsolatos. A szláv krasznij vöröset jelent, a brod pedig révet. Ebből származott eredeti magyar neve, amit 1899-ben a Laborc-folyó melletti fekvése alapján Laborcrévre változtattak.

Története[szerkesztés]

A falu stratégiailag fontos helyen, a Magyarországról Halicsba vezető út mentén keletkezett. A 14. században – a munkácsi és makovicai uradalmakkal együtt – a határ védelmére Korjatovics Tódor litván fejedelem kapta meg a területet Luxemburgi Zsigmondtól. A fejedelemmel együtt érkezett szerzetesek fatemplomot, valamint kolostort építettek ide. A templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték és csakhamar lelki és kulturális központ lett.

A 16. században a Drugeth család szerezte meg a birtokot és a homonnai uradalom része lett. A falut írásban először 1557-ben említik „Graznibrod” néven. 1603-ban Pünkösd napján a kálvinista Drugeth Bálint a kolostor mellett kocsikázott, a sok embertől azonban a lovak megvadultak és felborították a kocsit. A főúrnak eltörött a keze és mérgében parancsot adott a hajdúknak, hogy a kolostort gyújtsák fel. Később újra katolikus hitre tért és 1605-ben a kolostort, majd 1614-ben a templomot is újjáépítették. 1708 után azonban ezek többször is megrongálódtak. 1752 és 1761 között kőből új, nagyobb kolostort és templomot építettek. A kolostorban bazilita noviciátus és filozófiai iskola működött, ahol több kiváló professzor is tanított.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASZNIBRÓD. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Mező Laborczhoz, és Felső Csebnéhez fél mértföldnyire, hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza Sztorpkón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krasznibrod, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkóhoz 3 órányira: 2 romai, 470 g. kath., 6 zsidó lak., 849 h. szántófölddel, erdővel. A helységhez közel van egy basilita szerzetesek zárdája, mellyet a Drugethek alapitottak; 1765-ben pedig gr. Vandernathnő, szül. gr. Zichy asszony, Homonna, Varanó, Terebes, s a t. uradalmak birtokosa megerősitett. F. u. Szirmay. Ut. p. Orlik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczrév, előbb Krasznibród, ruthén kisközség, a Laborcz völgyében, 96 házzal és 633, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. Régi orosz neve magyarul annyit jelent, mint szép gázló. Első nyomát a XVI. században találjuk, mikor a Homonnaiak az urai. 1656-ban Szirmay Péter birtoka, két évvel később a Barkóczyakat is némelyek részekbe iktatják s az újabb korban is a Szirmayaké. Most XXIV. Reuss herczegnek és Wollmann Kázmérnak van itt nagyobb birtokuk és külön-külön kastélyuk. Mind a kettőt Wollmann Kázmér építtette 1896-ban. A község a Rákóczy-féle szabadságharczok alatt sokat szenvedett az átvonuló kurucz és labancz csapatoktól. Van itt kőolajfinomitó gyár is. Ide tartozik Nyágocsik-tanya és a szent-bazil-rendű monostor, mely utóbbira vonatkozólag csak a XVII. századból vannak írott adatok. A hagyomány szerint a kegykép XIV. századbeli és azt tartják róla, hogy egy világtalan koldús festette, mikor a forrás vizétől a szemevilágát visszanyerte. Ekkor fakápolnát emelt e helyen és oltárára helyezte a képet. Később Koriatovich Tivadar munkácsi orosz herczeg a kápolna mellé fatemplomot és monostort épített s abba szerzeteseket telepített; ezt a protestáns Drugeth Bálint 1603-ban felgyujtatta, de később - neje rábeszélésére - ismét felépíttette. 1612-ben, a midőn gróf Drugeth György kezdeményezésére az orosz papok az egyházi uniót el akarták fogadni s ezt, a przemisli püspök jelenlétében, a templomban, zárt ajtók mögött, ünnepi aktussal akarták megkötni, a félrevezetett nép a papokat és a püspököt megtámadta s csak a lovasaival éppen odaérkező Drugeth György tudta őket a dühöngőktől megszabadítani. A mostani bazilita templom 1752-ben épült. A képfal nagyon régi és képei műbecsűek. Híres kegyképe nem a templomban, hanem a mellette álló Mária-kápolna oltárán van elhelyezve. A kép már elmosódott s Szűz Máriának csak az arcza és a kezei láthatók, mert alakjának többi része és a feje is vert ezüsttel van bevonva. A Rákóczy-féle szabadságharcz alatt a baziliták is sokat szenvedtek és a monostor 1708-tól 1729-ig szerzetesek nélkül állott. Később a megrongált épületeket ismét felépítették. 1807-ben a pápától két búcsúra nyert a monostor engedélyt. Mind a templomot, mind a monostor megrongált épületeit Szegedy Bazil, a jelenlegi főnök, 16.000 korona költséggel hozta helyre. Hajdan itt virágzó novicziátusi tanfolyam is volt, de ezt a mult század első felében megszüntették. A faluban is van gör. kath. templom, mely 1809-ben épült.[4]

A falu búcsúja az itteni leányvásárról volt híres. A kolostort az első világháborúban katonák rombolták le. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 706-an, többségében ruszinok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel.

2001-ben 405 lakosából 234 ruszin, 132 szlovák, 37 ukrán volt.[5]

2011-ben 459 lakosából 259 ruszin, 136 szlovák és 10 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu kolostora és temploma a 14. században épült, ma romjai láthatók. A baziliták 2002-ben új kolostort építettek a községben.
  • A barokk görögkatolikus kápolna 1761-ben épült.
  • A klasszicista görögkatolikus templom 1809-ben épült.
  • Egy 19. századi fatemplom is áll a faluban.
  • 17. századi barokk kastélyában működik az ukrán kulturális múzeum.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Krásny Brod
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcrév témájú médiaállományokat.