Csabaháza
| Csabaháza (Čabalovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Mezőlaborci | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Helena Zjanová | ||
| Irányítószám | 067 16 (pošta Výrava) | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | ML | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 328 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 400 m | ||
| Terület | 21,40 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 42″, k. h. 21° 57′ 50″49.228333°N 21.963889°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 42″, k. h. 21° 57′ 50″49.228333°N 21.963889°E | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csabaháza témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Csabaháza (1899-ig Csabalócz, szlovákul: Čabalovce, ukránul: Csabalivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. Csabalóc és Sterkóc egyesülésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Mezőlaborctól 5 km-re délkeletre, a Laborc és a lengyel határ között fekszik.
Története
[szerkesztés]Csabalóc
[szerkesztés]1494-ben „Chabaloch” néven említik először, mint Barkóczy Miklós birtokát. Később az Erdődy családé, majd 1557-től 5 portával a homannai uradalom része, majd a 18. században a Hadik-Barkóczy család tulajdona. 1715-ben 18 lakott és 11 elhagyott ház állt a faluban. 1787-ben 50 háza volt 382 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSABALÓTZ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkótzy Uraság, fekszik hegyek között, nem meszsze Szterkótzhoz egy völgyben, és sokkal alább való Szterkótznál, sovány tulajdonságaihoz képest, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 49 ház állt itt 361 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csabalócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Papina fiókja: 6 róm., 352 g. kath., 6 zsidó lak., 709 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Homonna.”[3]
1890 és 1900 között sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra.
Sterkóc
[szerkesztés]A hozzá tartozó Sterkóc is a Csabaházi birtokhoz tartozott. 1494-ben „Zterkocz” alakban említik először. 1694-ben egy járvány következtében majdnem a teljes lakosság elpusztult. A 18. században új birtokosai, a Szirmayak telepítették be újra. 1787-ben 41 házban 280 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STERKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai oroszok, fekszik Csabalócz, és Viravához fél órányira; határja 2 nyomásbéli, földgye hegyes, agyagos, leginkább zabot, középszerűen pedig tatárkát, kölest, árpát, és tavaszi búzát terem; erdeje van, piatza Homonnán.”[2]
1828-ban 39 háza volt 298 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sterkócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fiókja, 296 g. kath. lak., 289 h. szántófölddel. F. u. Kéry, Bernáth, Boronkay, Szirmay.”[3]
Csabaháza
[szerkesztés]Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Csabaháza, azelőtt Csabalócz-Szterkócz. A gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, melynek lakosai nagyobb részben gör. katholikusok. 93 háza és 550 lakosa van. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan két különálló község volt. Csabalócz 1494-ben Erdődi Bakócz Miklós birtoka. 1548-ban Erdődy Pétert, de két évvel később már Drugeth Imrét, Gábort, Gáspárt és Ferenczet iktatják itt be. 1569-ben Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyey Pál kap rá kir. adományt, 1587-ben pedig Malikóczy Miklóst és Gábort találjuk itt. 1598-ban az akkori összeírás Wiczmándy Mártont, Palocsay Györgyöt, Homonnay Istvánt, Györgyöt és Borbálát nevezi meg birtokosaiul. Közben Pethő Jánosnak és Forgách Simonnak is voltak itt részeik. Azután a Barkóczyak lettek az urai és most is a Barkóczyaknak van itt nagyobb birtokuk. Szterkócz egész az 1694-iki összeírásig ugyanazokat uralta, a kiket Csabalócz; de az említett összeírásban már puszta helyként szerepel. Későbbi birtokosai azután a Szirmay, Kéry, Bernáth és Boronkay családok. A község lakosait 1831-ben és 1873-ban a kolera pusztította, 1889-ben pedig a falu nagy része leégett. A faluban levő gör. kath. templom 1741-ben épült.”[4]
1914-1915-ben orosz katonák elpusztították. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Lakói mezőgazdaságból éltek.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 308 | 360 | 368 | 328 |
| Különbség | +16,88 % | +2,22 % | -10,86 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 330 | 328 |
| Eltérés | -0,60 % |
1910-ben 552, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 349 lakosából 156 szlovák és 150 ruszin volt.
2011-ben 358 lakosából 166 szlovák és 113 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1741-ben épült barokk stílusban.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Mezőlaborci járás települései | ||
|---|---|---|
Mezőlaborc (Medzilaborce) | ||
|  | |
