Pusztaháza
| Pusztaháza (Korunková) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Mária Dudiňaková |
| Irányítószám | 090 31 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 59 fő (2024. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 263 m |
| Terület | 11,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″49.200000°N 21.745833°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″49.200000°N 21.745833°E | |
| Pusztaháza weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaháza témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pusztaháza (1899-ig Puczák, szlovákul: Korunková, korábban Pucakovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól közúton 16 km-re, légvonalban 7 km-re keletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés]1408-ban „Puczagshaw” néven említik először, 1454-ben „Puczak” néven szerepel. A sztropkói uradalomhoz tartozott. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1600-ban 18 ház állt a faluban. 1715-ben nyolc háza volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PUCZÁK. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Bérnát Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Kolbóczhoz 1, Pravróczhoz 2, és Szalnyikhoz fél órányira; határja három nyomásbéli, agyagos, hegyeken fekszik, terem rozsot, és zabot, szőleje nints, erdeje tsekély, piatza Sztropkón.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Puczák, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkóhoz 1 mfd. 395 g. kath., 13 zsidó lak. Gör. szentegyházzal, 619 hold szántófölddel. F. u. Bernáth. Ut. p. Orlich.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Pusztaháza, azelőtt Puczák. Kis ruthén község, csupán 27 házzal és 152 gör. kath. vallású lakossal. Postája Sztropkó, távírója és vasúti állomása Radvány. Hajdan a sztropkói uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosa a XVIII. században Bernáth Ferencz volt. Ettől kezdve a Bernáth család birtoka egész a mult század közepe tájáig, a mikor Petróczy Károlyé lett és most is az ő örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Gör. kath. temploma 1746-ban épült.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 120 | 100 | 93 | 59 |
| Különbség | -16,66 % | -7 % | -36,55 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 59 | 59 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 133, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 105 lakosából 95 szlovák és 7 ruszin volt.
2011-ben 77 lakosából 48 szlovák és 22 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1776-ban épült.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Pusztaháza Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2010. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
