Ugrás a tartalomhoz

Pusztaháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztaháza (Korunková)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterMária Dudiňaková
Irányítószám090 31
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség76 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság263 m
Terület11,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″49.200000°N 21.745833°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″49.200000°N 21.745833°E
Pusztaháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pusztaháza (1899-ig Puczák, szlovákul: Korunková, korábban Pucakovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól közúton 16 km-re, légvonalban 7 km-re keletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

1408-ban „Puczagshaw” néven említik először, 1454-ben „Puczak” néven szerepel. A sztropkói uradalomhoz tartozott. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1600-ban 18 ház állt a faluban. 1715-ben nyolc háza volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PUCZÁK. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Bérnát Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Kolbóczhoz 1, Pravróczhoz 2, és Szalnyikhoz fél órányira; határja három nyomásbéli, agyagos, hegyeken fekszik, terem rozsot, és zabot, szőleje nints, erdeje tsekély, piatza Sztropkón.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Puczák, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkóhoz 1 mfd. 395 g. kath., 13 zsidó lak. Gör. szentegyházzal, 619 hold szántófölddel. F. u. Bernáth. Ut. p. Orlich.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Pusztaháza, azelőtt Puczák. Kis ruthén község, csupán 27 házzal és 152 gör. kath. vallású lakossal. Postája Sztropkó, távírója és vasúti állomása Radvány. Hajdan a sztropkói uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosa a XVIII. században Bernáth Ferencz volt. Ettől kezdve a Bernáth család birtoka egész a mult század közepe tájáig, a mikor Petróczy Károlyé lett és most is az ő örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Gör. kath. temploma 1746-ban épült.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 133, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 105 lakosából 95 szlovák és 7 ruszin volt.

2011-ben 77 lakosából 48 szlovák és 22 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1776-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség