Jakabvölgye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakabvölgye (Jakušovce)
Jakusovce.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Sztropkói
Rang község
Első írásos említés 1454
Polgármester Ján Smetanka
Irányítószám 090 31
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség 47 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 265 m
Terület 5,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jakabvölgye (Szlovákia)
Jakabvölgye
Jakabvölgye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 21″, k. h. 21° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 21″, k. h. 21° 45′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabvölgye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jakabvölgye, (1899-ig Jakusócz, szlovákul: Jakušovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában. 2011-ben 47 lakosából 25 szlovák és 19 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 14 km-re délkeletre az Ondava völgyében egy kis patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a német jog alapján alapították a 15. században, 1454-ben a sztropkói uradalom részeként "Jakoswagasa" alakban említik először. A 16. században ruszinokat telepítettek ide. A kis falvak közé számított. A 16. századtól a Dessewffy, a 19. században a Keglevich család birtoka volt. 1715-ben 6 lakatlan és mindössze egy lakott háza volt. 1787-ben 14 házában 95 lakos élt. 1828-ban 20 háza volt 154 lakossal, akik erdei munkákból és fuvarozásból éltek.

Vályi András szerint "JAKUSÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Dessőfy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Porubához 1, Rohozsnyikhoz pedig 1 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, rozsot, és zabot terem, földgye hegyes, kősziklás, erdője van, piatza Sztropkón." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Jakucócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, 150 g. kath., 4 zsidó lak., 256 h. szántófölddel. F. u. Dessewffy. Ut. p. N. Mihály. " [1]

1910-ben 83, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A második világháború idéjén területén élénk partizántevékenység folyt. 1947-ben lakóinak egy része a Szovjetunióba vándorolt ki. Az itt maradtak egy része Sztropkó üzemeiben dolgozott.

2001-ben 58 lakosából 44 szlovák és 14 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1790-ben épült, 1910-ben megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]