Sztaskóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztaskóc (Staškovce)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Štefan Varcholík
Irányítószám 090 23
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség253 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság271 m
Terület8,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sztaskóc (Szlovákia)
Sztaskóc
Sztaskóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 45″, k. h. 21° 45′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 45″, k. h. 21° 45′ 15″
Sztaskóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztaskóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sztaskóc, (szlovákul: Staškovce, ukránul: Sztaskivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban. Kis- és Nagytavas egyesítése. 2011-ben 255 lakosából 173 szlovák, és 62 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 14 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1400 körül soltész alapította és ruszin lakossággal telepítette be. Első írásos említése 1414-ben történt. 1427-ben 15 háztartása volt. 1600 körül malom és öt ház állt Sztaskócon. 1715-ben 9, 1720-ban 5 adózó háztartása volt.

Vályi András szerint "SZTASKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jékelfalusy Uraság, lakosai egygyesűlt ó hitüek, fekszik n. k. Havojhoz 1, dél. Makoczhoz 1/2, n. ny. Gribovhoz 1 1/2, é. Vladicsához fél órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem, földgye hegyes, kőszíklás, agyagos, erdeje, szőleje nints. " [2]

Fényes Elek szerint "Sztaskócz, orosz falu, Sáros vmegyében, Zemplén vmegye szélén, 3 romai, 158 gör. kath. lak. F. u. Dessewffy. Ut. p. Alsó-Komarnyik."[3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Kistavas, azelőtt Zemplénsztaskócz, ruthén kisközség Sáros vármegye határán, 15 házzal és 95 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havajon van, a távírója meg Sztropkón. Hajdan a sztropkói uradalomhoz tartozott és az újabb korban a Keglevichek voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. 1663-ban a pestis pusztította lakosait. Templom nincs a községben."[4]

"Nagytavas, azelőtt Sztaskócz, tót kisközség 27 házzal és 177 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. A XVI. század elején keletkezett német telep, melynek neve akkoriban Staskenhau volt. Neve az idők folyamán Saskolcz, Stotkócz és Staskó alakban is felbukkan. A sztropkói uradalom tartozéka volt s mindvégig annak sorsában osztozott. Újabbkori urai a Dessewffyek, Jekelfalussyak és Barkóczyak voltak, de most nincs nagyobb birtokosa. Itt is sok embert pusztított el az 1663-iki pestis. Gör. kath. temploma 1903-ban épült."[4]

1863-ban 314 lakosa volt, többségben görögkatolikus ruszinok. A 20. század elején a korábbi Sztaskóc már két falura oszlik, Kis- és Nagytavasra.

1910-ben Kistavasnak 103, Nagytavasnak 176, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. A két község Kis- és Nagytavas 1960-ban egyesült újra.

2001-ben 281 lakosából 205 szlovák, 59 ruszin és 11 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Demeter tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1903-ban épült neobarokk stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]