Felsőolsva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőolsva (Vyšná Olšava)
Felsőolsva címere
Felsőolsva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1382
Polgármester Juraj Kasarda
Irányítószám 090 32 (pošta Miňovce)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség641 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Terület13,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 31″, k. h. 21° 36′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 31″, k. h. 21° 36′ 14″
Felsőolsva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőolsva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőolsva (szlovákul: Vyšná Olšava) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 6 km-re délnyugatra, az Ondavától kissé nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Eredetileg szlovák falu volt, melynek lakossága az 1493. évi lengyelek elleni harcok következtében nagyrészt elpusztult. A lakosság pótlására a 16. század elején ruszinokat telepítettek be.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Olcsva. Két falu Zemplén Várm. fekszenek Krucsónak szomszédságában, Ondava vize mellett, határja Alsónak termékenyebb.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osva (Felső), orosz falu, Zemplén vgyében, Sztropkó fil., 2 rom., 317 g. kath., 4 zsidó lak., gör. templommal, 1424 hold szántóföld. F. u. b. Meskó, Szirmay.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőolsva, ruthén kisközség Sáros vármegye határán. Van 62 háza és 293 gör. kath. vallású lakosa. Postája és távírója Sztropkón, vasúti állomása meg Homonnán van. A csicsvai vár tartozéka volt és a többi várbirtokok sorsában osztozott. A XVIII. században a gróf Dessewffy, a báró Meskó és a Krasznetz családok voltak az urai, e század végén és a mult század első felében pedig a Dessewffy családdal együtt a Szirmay és a Semsey családok is. Most Grustyinszky Mihálynak van itt nagyobb birtoka. 1663-ban ezt a községet is meglátogatta a pestis. Gör. kath. temploma 1743-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 320, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 596 lakosából 572 szlovák és 13 ruszin volt.

2011-ben 602 lakosából 538 szlovák, 27 roma és 20 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Neves személyek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség