Balugyánszky Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balugyánszky Mihály
(Михайло Балудяньскый)
Balugjanskij Mikhail A.jpg
Született 1769. szeptember 26.[1][2]
Felsőolsva
Elhunyt

Szentpétervár[1]
Állampolgársága
Gyermekei Anna Mikhaylovna Daragan
Foglalkozása
Iskolái Pesti Királyi Tudományegyetem (–1789, jogtudomány)
Kitüntetései
  • Knight of the Order of St. Alexander Nevsky
  • Fehér Sas-rend
  • Order of St. Vladimir, 2nd class
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
A Wikimédia Commons tartalmaz Balugyánszky Mihály témájú médiaállományokat.

Balugyánszky Mihály (Baludjanszky Mihály) (Felsőolsva, 1769. október 7.Szentpétervár, 1847. április 3.) ruszin[3] jogász, államtanácsos, akadémiai tanár.

Családja[szerkesztés]

Balugyánszky András görög-katolikus parókus és Dudinszky Mária fia. Neje Heher Antónia volt, akivel 1802. november 30-án kötött házasságot. Házasságukból tíz gyermekük született.

Élete[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait Újhelyben a pálosok vezetése alatt végezte, a bölcseletet Kassán, a jogot a Bécsi Egyetemen hallgatta. A jogtudományokból pesti szigorlata után, 1789-ben a nagyváradi jogakadémiához a politikai tudományok és tiszti írásmód tanárává nevezték ki. Amikor az orosz tanügyi minisztérium megalapította 1803-ban a szentpétervári akadémiát, hiányoztak alkalmas tanárok, s e miatt külföldi szakférfiakat kerestek; így lett Balugyánszky az államgazdászat és pénzügyi tudományok tanárává Szentpétervárott. 1813-ban Marija Fjodorovna cárné Miklós és Mihály főhercegek tanítójává fogadta. 1810-ben a Szent Anna-rend kitüntetést kapta meg, 1811-ben pedig a Vladimir-rend lovagja lett. I. Miklós cár kabinetirodájának elnökévé s 1814-ben államtanácsossá nevezte ki. 1827-ben államtitkár lett, majd 1828-ban a Szent Anna-rend parancsoki rangját kapta meg. 1843-ban meghívást kapott az orosz főrendek házába.

Művei[szerkesztés]

  • Izobrazenije različnych chazjajistvjenynych system (Különbféle gazdászati rendszerek előadása) – e művében államgazdászati orosz műkifejezéseket állapított meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bałudjanski, Michael (BLKÖ)
  2. Nagy orosz enciklopédia (orosz nyelven), 2004. (Hozzáférés: 2021. június 1.)
  3. Балугьянский in: Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона/Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-.
  • Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. Bp., Tankönyvkiadó, 1990.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002. , a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Keresztyén Balázs: Magyar művelődési hagyományok kárpátaljai lexikona. Ungvár-Bp., Intermix, [1995].
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Hamza Gábor: Le développement du droit privé européen. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2005. 85-86. old.
  • Hamza Gábor: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009. 525-527. old.
  • Hamza Gábor: Emlékezés Balugyánszky Mihályra (1769-1847), a kiemelkedő jogtudósra ‒ adalék a magyar-orosz kapcsolatokhoz a jog területén. [1]