Alsóolsva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsóolsva (Nižná Olšava)
Nizna Olsava.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Polgármester Igor Madzin
Irányítószám 090 32 (pošta Miňovce)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség431 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság191 m
Terület11,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóolsva (Szlovákia)
Alsóolsva
Alsóolsva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 38′Koordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 38′
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóolsva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóolsva, (szlovákul: Nižná Olšava) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában. 2011-ben 409 lakosából 397 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 8 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Olcsva. Két falu Zemplén Várm. fekszenek Krucsónak szomszédságában, Ondava vize mellett, határja Alsónak termékenyebb."[2]

Fényes Elek szerint "Osva (Alsó), orosz-tót falu, Zemplén vgyében, Turány fil., 220 rom., 260 görög kath., 16 zsidó lak., 927 hold szántóföld. F. u. Dessewffy. Ut. p. N.-Mihály."[3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Alsóolsva, hajdan Elsva és Ilsva nevek alatt is szerepelt. Tót kisközség, 402 lakossal, kiknek fele görög, fele róm. katholikus. Házainak száma 69. Első írott nyomaira 1382-ben bukkanunk, a mikor a Rozgonyiak az urai. 1414-ben még mindig a Rozgonyiakat uralja, és 1585-ben a csicsvai vár tartozéka. 1598-ban Báthory István az ura, de a XVI. század végén és a XVII. század elején Révay László is birtokosa. 1658-ban a Barkóczyak bírják, később a Mattyasovszky, majd a gróf Dessewffy család, most pedig Grustyinszky Mihálynak és leányának van itt nagyobb birtoka. 1663-ban a pestis pusztított a községben. Dűlőnevei közül figyelmet érdemel a Sörfőző-völgy, a hol valamikor talán sörház lehetett. Van itt egy régi úrilak is, még a 20Dessewffyek korából, mely most a Grustyinszky családé. A faluban a két hitfelekezetnek közös temploma van, mely 1604-ben épült. A községnek Sztropkón van a postája és távírója, Homonnán a vasúti állomása."[4]

1910-ben 361, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

2001-ben 396 lakosából 387 szlovák volt.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]