Hegyesbisztra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hegyesbisztra (Bystrá)
Bystra.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1405
Polgármester Božena Korečková
Irányítószám 090 23
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség25 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság379 m
Terület3,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegyesbisztra (Szlovákia)
Hegyesbisztra
Hegyesbisztra
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 40″, k. h. 21° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 40″, k. h. 21° 49′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesbisztra témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegyesbisztra (1899-ig Sztropkó-Bisztra, szlovákul: Bystrá, korábban Ruské Bystré) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 18 km-re északkeletre, az Ondava völgyében, a Polianka-patak partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 380 m.

Története[szerkesztés]

A falu az 1570-es években keletkezett, amikor ruszin-oláh telepeseket hoztak ide. Ezzel a sztropkói uradalom legfiatalabb faluja lett. 1600-ban 3 portát számláltak a településen, ezzel a kis falvak közé számított. Még 1720-ban is csak 6 lakóháza volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRA. Orosz Bisztra. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz más fél mértföldnyire. Határja sovány, és köves, réttyei jó szénát teremnek, legelője elég, fája mind a’ kétféle, piatzozása Ungváron, Nagy Mihályon, Homonnán, harmadik Osztálybéli.[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hegyesbisztra, azelőtt Sztropkó-Bisztra. Tót kisközség 18 házzal és 144 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan a sztropkói uradalom tartozéka volt s mindvégig annak sorsában osztozott. Ma nincs nagyobb birtokosa. A XVII. században a pestis pusztította lakosait. A faluban görög katholikus templom áll fenn, mely 1866-ban épült.[3]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 38 lakosából 20 szlovák és 18 ruszin volt.

2011-ben 30 lakosából 16 ruszin és 13 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1844-ben épült.
  • A község déli szélén található a Bystrianska barlang, mely a nevét a Bystrianka-patakról kapta. A barlang legszebb részei a Klenotnica (Kincseskamra), a Peklo (Pokol), a Katakomby (Katakombák) és a Zrútený Dóm (Összeomlott Dóm). A barlangot gyógyászati célokra is használják.

További információk[szerkesztés]