Ugrás a tartalomhoz

Hegyesbisztra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyesbisztra (Bystrá)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1405
PolgármesterBožena Korečková
Irányítószám090 23
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség21 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság379 m
Terület3,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 40″, k. h. 21° 49′ 00″49.244444°N 21.816667°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 40″, k. h. 21° 49′ 00″49.244444°N 21.816667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesbisztra témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegyesbisztra (1899-ig Sztropkó-Bisztra, szlovákul: Bystrá, korábban Ruské Bystré) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Sztropkótól 18 km-re északkeletre, az Ondava völgyében, a Polianka-patak partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 380 m.

Története

[szerkesztés]

A falu az 1570-es években keletkezett, amikor ruszin-oláh telepeseket hoztak ide. Ezzel a sztropkói uradalom legfiatalabb faluja lett. 1600-ban 3 portát számláltak a településen, ezzel a kis falvak közé számított. Még 1720-ban is csak 6 lakóháza volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRA. Orosz Bisztra. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz más fél mértföldnyire. Határja sovány, és köves, réttyei jó szénát teremnek, legelője elég, fája mind a’ kétféle, piatzozása Ungváron, Nagy Mihályon, Homonnán, harmadik Osztálybéli.[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hegyesbisztra, azelőtt Sztropkó-Bisztra. Tót kisközség 18 házzal és 144 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan a sztropkói uradalom tartozéka volt s mindvégig annak sorsában osztozott. Ma nincs nagyobb birtokosa. A XVII. században a pestis pusztította lakosait. A faluban görög katholikus templom áll fenn, mely 1866-ban épült.[3]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 38 lakosából 20 szlovák és 18 ruszin volt.

2011-ben 30 lakosából 16 ruszin és 13 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1844-ben épült.
  • A község déli szélén található a Bystrianska barlang, mely a nevét a Bystrianka-patakról kapta. A barlang legszebb részei a Klenotnica (Kincseskamra), a Peklo (Pokol), a Katakomby (Katakombák) és a Zrútený Dóm (Összeomlott Dóm). A barlangot gyógyászati célokra is használják.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk

[szerkesztés]