Kisvölgy (Sztropkói járás)
| Kisvölgy (Krišľovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1567 |
| Polgármester | Monika Dovičaková |
| Irányítószám | 090 31 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 32 fő (2021. jan. 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 4,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisvölgy
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 08′ 20″, k. h. 21° 43′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 20″, k. h. 21° 43′ 21″ | |
| Kisvölgy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvölgy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisvölgy (1899-ig Krislócz, szlovákul: Krišľovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Sztropkótól 12 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.
Története[szerkesztés]
1454-ben említik először a sztropkói uradalom részeként. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1600-ban 5 ház állt a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRIZTLÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. k. Rohozsikhoz 1, d. Piskoróczhoz 1 1/2, n. ny. Minyóczhoz 2, é. Kolbóczhoz is egy órányira, határjának minéműsége hasonló Kolbóczéhoz, piatza Sztropkón van.”[2]
A 19. században a Barkóczy család birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krislócz, Zemplén vm. orosz falu, 120 g. kath., 9 zsidó lak. 229 hold szántóföld. F. u. gr. Barkóczy.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisvölgy, azelőtt Krizslócz, ruthén kisközség 72 gör. kath. lakossal. Mindössze 15 házból áll. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. A sztropkói uradalom tartozéka volt s az újabb korban a Barkóczyak lettek az urai. Most a magyar jelzálog-hitelbanknak van itt nagyobb birtoka. A XVII. században ezt a községet sem kerülte ki a pestis-veszedelem. Templom nincs a faluban.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 70, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 59 szlovák lakosa volt.
2011-ben 36 lakosából 30 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1910-ben épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
