Kisvölgy (Sztropkói járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisvölgy (Krišľovce)
Krislovce.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Monika Dovičaková
Irányítószám 090 31
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség31 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Terület4,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisvölgy (Szlovákia)
Kisvölgy
Kisvölgy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 20″, k. h. 21° 43′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 20″, k. h. 21° 43′ 21″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvölgy témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisvölgy (1899-ig Krislócz, szlovákul: Krišľovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 12 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

1454-ben említik először a sztropkói uradalom részeként. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1600-ban 5 ház állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRIZTLÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. k. Rohozsikhoz 1, d. Piskoróczhoz 1 1/2, n. ny. Minyóczhoz 2, é. Kolbóczhoz is egy órányira, határjának minéműsége hasonló Kolbóczéhoz, piatza Sztropkón van.[2]

A 19. században a Barkóczy család birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krislócz, Zemplén vm. orosz falu, 120 g. kath., 9 zsidó lak. 229 hold szántóföld. F. u. gr. Barkóczy.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisvölgy, azelőtt Krizslócz, ruthén kisközség 72 gör. kath. lakossal. Mindössze 15 házból áll. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. A sztropkói uradalom tartozéka volt s az újabb korban a Barkóczyak lettek az urai. Most a magyar jelzálog-hitelbanknak van itt nagyobb birtoka. A XVII. században ezt a községet sem kerülte ki a pestis-veszedelem. Templom nincs a faluban.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 70, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 59 szlovák lakosa volt.

2011-ben 36 lakosából 30 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1910-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]