Ugrás a tartalomhoz

Kisvölgy (Sztropkói járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisvölgy (Krišľovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1567
PolgármesterMonika Dovičaková
Irányítószám090 31
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség32 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Terület4,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 20″, k. h. 21° 43′ 21″49.138889°N 21.722500°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 20″, k. h. 21° 43′ 21″49.138889°N 21.722500°E
Kisvölgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvölgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisvölgy (1899-ig Krislócz, szlovákul: Krišľovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Sztropkótól 12 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története

[szerkesztés]

1454-ben említik először a sztropkói uradalom részeként. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1600-ban 5 ház állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRIZTLÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. k. Rohozsikhoz 1, d. Piskoróczhoz 1 1/2, n. ny. Minyóczhoz 2, é. Kolbóczhoz is egy órányira, határjának minéműsége hasonló Kolbóczéhoz, piatza Sztropkón van.[2]

A 19. században a Barkóczy család birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krislócz, Zemplén vm. orosz falu, 120 g. kath., 9 zsidó lak. 229 hold szántóföld. F. u. gr. Barkóczy.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisvölgy, azelőtt Krizslócz, ruthén kisközség 72 gör. kath. lakossal. Mindössze 15 házból áll. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. A sztropkói uradalom tartozéka volt s az újabb korban a Barkóczyak lettek az urai. Most a magyar jelzálog-hitelbanknak van itt nagyobb birtoka. A XVII. században ezt a községet sem kerülte ki a pestis-veszedelem. Templom nincs a faluban.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 70, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 59 szlovák lakosa volt.

2011-ben 36 lakosából 30 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1910-ben épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség