Ugrás a tartalomhoz

Érfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érfalu (Potôčky)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1567
PolgármesterDušan Šmajda
Irányítószám091 01 (pošta Stropkov)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség70 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság254 m
Terület3,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 33″, k. h. 21° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 33″, k. h. 21° 43′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Érfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Érfalu (1899-ig Potocska, szlovákul: Potôčky, ukránul: Potyicski) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 7 km-re keletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

1567-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POTOSKA. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevics Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Sztropkói járásban, Vojtóczhoz nem meszsze, határja 3 nyomásbéli, rozsot, zabot terem, szőleje nints, erdeje tsekély, piatza Sztropkón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Potocska, orosz falu, Zemplén vmegyében, 133 g. kath. lak. 202 h. szántófölddel, Ut. p. Orlik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Érfalu, azelőtt Potocska. Ruthén kisközség, mindössze 14 házzal és 70 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. A kir. kamara birtoka volt, melyet később Perényi Gábor, 1569-ben pedig Pethő János kapott. Mindvégig a sztropkói uradalom tartozéka maradt s csak a XVIII. században került a gróf Keglevichek, később pedig a gróf Barkóczyak tulajdonába. Most nincs nagyobb birtokosa. Neve hajdan Photuczkának is hangzott. A faluban csak kápolna van, mely 1868-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 79, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 75 lakosából 53 szlovák és 19 ruszin volt.

2011-ben 60 lakosából 32 ruszin és 27 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk[szerkesztés]