Bodzás
| Bodzás | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Polgármester | Mária Kasičová |
| Irányítószám | 090 33 (pošta Turany nad Ondavou) |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 215 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 17,06 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bodzás
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 06′, k. h. 21° 39′Koordináták: é. sz. 49° 06′, k. h. 21° 39′ | |
| Bodzás weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodzás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bodzás (szlovákul: Bžany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Sztropkótól 14 km-re délre, az Ondava-víztározó északnyugati partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu 1365 körül keletkezhetett. 1372-ben „Bospataka” néven említik először, Csicsva várának uradalmához tartozott. Mai magyar nevén a 15. század közepén említik először „Bozyas” alakban. 1493-ban mindössze 5 háztartás volt a településen. A ruszin betelepítések következtében a 16.–17. században a csicsvai uradalom ruszin falvai közé tartozott. 1600-ban négy jobbágyház és egy soltészház állt a faluban, a század folyamán azonban a lakosság száma emelkedett. A kuruc harcokban a lakosságszám ismét visszaesett. 1715-ben 9, 1720-ban 10 jobbágy háztartást említenek itt. Lakói erdei munkákkal, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODZÁS. Bzane. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, Ondova partyán fekszik a’ Varonnói járásban, határbéli földgye hasonló alsó Ozsvához, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli.”[2]
A 18.–19. században a Barkóczy és Szirmay családok birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodzás, orosz falu, Zemplén vármegyében, Turány fiókja: 3 r., 230 g. kath., 5 zsidó lak., 739 h. szántófölddel, vízimalommal az Ondava vizén. F. u. b. Barkóczy, Szirmay, Szulovszky. Ut. p. Orlik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Bodzás, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség, melyben 34 ház és 193 gör. kath. vallású lakos van. Postája és távírója Kelecse és vasúti állomása Varannó. Már a tatárjárás után említik Bozzas néven; 1270-től Ratiszló orosz herczeg birtoka. A XVI. század közepén Csicsva várának tartozéka volt s annak sorsában osztozott. A XVIII. század végén a báró Barkóczy, a Szirmay és a Szulyovszky családok voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Gör.-kath. temploma 1825-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1869-ben 32 háza volt 239 lakossal.
1910-ben 195, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 175 lakosából 163 szlovák és 11 ruszin volt.
2011-ben 164 lakosából 133 szlovák és 12 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1825-ben épült.
- Külterületének nagy részén ma az Ondava-víztározó vize hullámzik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
