Bodzás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bodzás
Bzany.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Turisztikai régióZelené Beskydy Bukovce
Rang község
Polgármester Mária Kasičová
Irányítószám 090 33 (pošta Turany nad Ondavou)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség164 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület17,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodzás (Szlovákia)
Bodzás
Bodzás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′, k. h. 21° 39′Koordináták: é. sz. 49° 06′, k. h. 21° 39′
Bodzás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodzás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bodzás (szlovákul: Bžany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 14 km-re délre, az Ondava-víztározó északnyugati partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu 1365 körül keletkezhetett. 1372-ben „Bospataka” néven említik először, Csicsva várának uradalmához tartozott. Mai magyar nevén a 15. század közepén említik először „Bozyas” alakban. 1493-ban mindössze 5 háztartás volt a településen. A ruszin betelepítések következtében a 16.17. században a csicsvai uradalom ruszin falvai közé tartozott. 1600-ban négy jobbágyház és egy soltészház állt a faluban, a század folyamán azonban a lakosság száma emelkedett. A kuruc harcokban a lakosságszám ismét visszaesett. 1715-ben 9, 1720-ban 10 jobbágy háztartást említenek itt. Lakói erdei munkákkal, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODZÁS. Bzane. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, Ondova partyán fekszik a’ Varonnói járásban, határbéli földgye hasonló alsó Ozsvához, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli.[2]

A 18.19. században a Barkóczy és Szirmay családok birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodzás, orosz falu, Zemplén vármegyében, Turány fiókja: 3 r., 230 g. kath., 5 zsidó lak., 739 h. szántófölddel, vízimalommal az Ondava vizén. F. u. b. Barkóczy, Szirmay, Szulovszky. Ut. p. Orlik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Bodzás, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség, melyben 34 ház és 193 gör. kath. vallású lakos van. Postája és távírója Kelecse és vasúti állomása Varannó. Már a tatárjárás után említik Bozzas néven; 1270-től Ratiszló orosz herczeg birtoka. A XVI. század közepén Csicsva várának tartozéka volt s annak sorsában osztozott. A XVIII. század végén a báró Barkóczy, a Szirmay és a Szulyovszky családok voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Gör.-kath. temploma 1825-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1869-ben 32 háza volt 239 lakossal.

1910-ben 195, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 175 lakosából 163 szlovák és 11 ruszin volt.

2011-ben 164 lakosából 133 szlovák és 12 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1825-ben épült.
  • Külterületének nagy részén ma az Ondava-víztározó vize hullámzik.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]