Velkő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Velkő (Veľkrop)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Marián Prokopič
Irányítószám 091 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség225 fő (2017. dec. 31.) +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság283 m
Terület10,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velkő (Szlovákia)
Velkő
Velkő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 25″, k. h. 21° 44′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 25″, k. h. 21° 44′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Velkő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Velkő (1899-ig Velkrop, szlovákul: Veľkrop, ukránul: Vikrip) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 10 km-re északkeletre, az Ondava és a Laborc között fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 14. században alapították soltész általi betelepítéssel. Első írásos említése 1408-ból származik, a sztropkói uradalomhoz tartozott. Később a Jekelfalussy, Bosnyák, majd a Keglevich család birtokában állt. 1600-ban ortodox temploma és parókiája, valamint 11 jobbágyháza volt. 1663-ban pestis pusztította. 1715-ben 8, 1720-ban 10 adózó háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VELKROP. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Variczóczhoz 1 1/2, d. Kis Brezniczéhez 1 órányira; határjának minéműsége hasonló Varichóczéhoz.[1]

1828-ban 36 házában 280 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Veskrop, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkóhoz 1 1/2 órányira: 280 g. kath., 14 zsidó lak., 960 hold szántófölddel. Ut. p. Komarnyik.[2]

1891-ben egy tűzvészben a község fele leégett.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Velkő, azelőtt Velkrop, ruthén kisközség. Van 33 háza és 223 gör. kath. vallású lakosa. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A sztropkói uradalom tartozéka volt, de később a Jekelfalussyak és a Bosnyák család, azután meg a gróf Keglevichek lettek az urai. Most Tomanek Jánosnak van itt nagyobb birtoka. 1891-ben a község fele, gyujtogatás következtében, leégett. A XVII. századbeli pestis e községet sem kerülte el. Gör. kath. temploma 1750-ben épült. E tájékon fekhetett az elpusztult Makolcz község is, mely a XV. században Makonhau, vagyis Makonhaw néven szintén a sztropkói vár tartozéka volt.[3]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 229, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 220 lakosából 145 szlovák, 35 cigány és 30 ruszin volt.

2011-ben 215 lakosából 133 szlovák és 34-34 cigány illetve ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1775-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.