Velkő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Velkő (Veľkrop)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Marián Prokopič
Irányítószám 091 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség225 fő (2017. dec. 31.) +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság283 m
Terület10,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velkő (Szlovákia)
Velkő
Velkő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 25″, k. h. 21° 44′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 25″, k. h. 21° 44′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Velkő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Velkő, (1899ig Velkrop, szlovákul: Veľkrop, ukránul: Vikrip) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban. 2011-ben 215 lakosából 133 szlovák és 34-34 roma, illetve ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 10 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 14. században alapították soltész általi betelepítéssel. Első írásos említése 1408-ból származik, a sztropkói uradalomhoz tartozott. Később a Jekelfalussy, a Bosnyák, majd a Keglevich család birtoka volt. 1600-ban ortodox temploma és parókiája, valamint 11 jobbágyháza volt. 1663-ben pestis pusztította. 1715-ben 8, 1720-ban 10 adózó háztartása volt. 1828-ban 36 házában 280 lakos élt. 1891-ben egy tűzvészben a község fele leégett.

Vályi András szerint " VELKROP. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Variczóczhoz 1 1/2, d. Kis Brezniczéhez 1 órányira; határjának minéműsége hasonló Varichóczéhoz."[1]

Fényes Elek szerint "Veskrop, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkóhoz 1 1/2 órányira: 280 g. kath., 14 zsidó lak., 960 hold szántófölddel. Ut. p. Komarnyik."[2]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Velkő, azelőtt Velkrop, ruthén kisközség. Van 33 háza és 223 gör. kath. vallású lakosa. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A sztropkói uradalom tartozéka volt, de később a Jekelfalussyak és a Bosnyák család, azután meg a gróf Keglevichek lettek az urai. Most Tomanek Jánosnak van itt nagyobb birtoka. 1891-ben a község fele, gyujtogatás következtében, leégett. A XVII. századbeli pestis e községet sem kerülte el. Gör. kath. temploma 1750-ben épült. E tájékon fekhetett az elpusztult Makolcz község is, mely a XV. században Makonhau, vagyis Makonhaw néven szintén a sztropkói vár tartozéka volt."[3]

1910-ben 229, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

2001-ben 220 lakosából 145 szlovák, 35 cigány és 30 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1775-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.