Borosnya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Borosnya
Brusnica.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Polgármester Tatiana Szabóová
Irányítószám 090 31 (pošta Kolbovce)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség 417 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság199 m
Terület14,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borosnya (Szlovákia)
Borosnya
Borosnya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 42′Koordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 42′
Borosnya weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borosnya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Borosnya, (1899-ig Brusnyicza, szlovákul: Brusnica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában. 2011-ben 417 lakosából 316 szlovák és 47 ruszin és 33 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 9 km-re délkeletre az Ondava völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

1408-ban Zsigmond oklevelében említik először a sztropkói uradalom részeként, amikor az uradalmat király Perényi Jánosnak adja. A sztropkói uradalom része maradt egészen a 17. századig. 1600-ban 15 portát számláltak a faluban, a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században ruszinokat telepítettek ide. A falunak már 1639-ben állt temploma, mely feltételezhetően sokkal korábban épült. Lakói ebben az időszakban nagyon szegények voltak. 1715-ben 12 ház állt itt. Lakói főként pásztorkodással és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "BRUSZNYITZA. Orosz falu Zemplén Vármegyében földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, fekszik Varannótól más fél mértföldnyire Abauj Vármegyének szomszédságában, lakosai egyesűlt katolikusok, termésbéli tulajdonságaira nézve, lásd Alsó Sztinyiczét, mellyhez hasonló lévén, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bruznicza, orosz falu, Zemplén vgyében, Sztropkó fiókja: 17 r., 396 g. kath., 18 zsidó lak., görög anyaszentegyházzal, 718 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy."[3]

1910-ben 467, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel és szlovák kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

2001-ben 351 lakosából 227 szlovák és 112 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus és ortodox temploma.
  • A falu határában az erdőben több ásványvízforrás található.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]