Borosnya
| Borosnya | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Polgármester | Tatiana Szabóová |
| Irányítószám | 090 31 (pošta Kolbovce) |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 416 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 199 m |
| Terület | 14,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Borosnya
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 42′Koordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 42′ | |
| Borosnya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borosnya témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Borosnya (1899-ig Brusnyicza, szlovákul: Brusnica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Sztropkótól 9 km-re délkeletre, az Ondava völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
1408-ban Zsigmond oklevelében említik először a sztropkói uradalom részeként, amikor az uradalmat a király Perényi Jánosnak adja. A sztropkói uradalom része maradt egészen a 17. századig. 1600-ban 15 portát számláltak a faluban, a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században ruszinokat telepítettek ide. A falunak már 1639-ben állt temploma, mely feltételezhetően sokkal korábban épült. Lakói ebben az időszakban nagyon szegények voltak. 1715-ben 12 ház állt itt. Lakói főként pásztorkodással és erdei munkákkal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BRUSZNYITZA. Orosz falu Zemplén Vármegyében földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, fekszik Varannótól más fél mértföldnyire Abauj Vármegyének szomszédságában, lakosai egyesűlt katolikusok, termésbéli tulajdonságaira nézve, lásd Alsó Sztinyiczét, mellyhez hasonló lévén, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bruznicza, orosz falu, Zemplén vgyében, Sztropkó fiókja: 17 r., 396 g. kath., 18 zsidó lak., görög anyaszentegyházzal, 718 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Borosnya, azelőtt Brusnyicza. Ruthén kisközség, melynek 50 háza és 286 gör. kath. lakosa van. E község már 1494-ben Erdődi Bakócz Miklós birtokaként szerepel. 1543-ban Erdődy Pétert iktatják birtokába, azután a kir. kamaráé, majd a Perényi Gáboré. 1569-ben Pethő János kap reá kir. adományt, 1595-ben azonban egyik részének birtokába Karvai Orlé Miklóst is beiktatják. Még a XVII. században is a sztropkói uradalomhoz tartozik és a Pethő család az ura. Azután a gróf Barkóczyaké lesz. Ma a magyar jelzáloghitelbanknak van itt nagyobb birtoka. 1663-ban a pestis pusztította lakosait. Gör.-kath. temploma, a régi templom helyén, 1794-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Sztropkó.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 467, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel és szlovák kisebbséggel.
2001-ben 351 lakosából 227 szlovák és 112 ruszin volt.
2011-ben 417 lakosából 316 szlovák, 47 ruszin és 33 roma.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus és ortodox temploma.
- A falu határában, az erdőben több ásványvízforrás található.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
