Sandal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sandal (Šandal)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1391
Polgármester Jaroslav Mikula
Irányítószám 091 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség325 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület10,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sandal (Szlovákia)
Sandal
Sandal
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 21° 37′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 21° 37′ 20″
Sandal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sandal témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sandal (szlovákul: Šandal) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 3 km-re délnyugatra, az Ondava jobb oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1391-ben említik először, amikor a Rozgonyiaktól a Czudar család szerzi meg. A középkorban a csicsvai váruradalom része, majd a Czudaroké és a Sztropkó uradalomé. 1787-ben az első népszámlálás alkalmával 34 házat és 268 lakost számláltak a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SANDAL. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sztropkóhoz nem igen messze, mellynek filiája, határja sovány, legelője, fája van.[2]

A 19. században a Tahy családé. 1828-ban 55 házában 434 lakos élt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sandal, orosz-tót falu, Sáros vmegyében, Zemplén szélén, Radoma fiókja: 96 r. 240 g. kath. 62 zsidó lak. Sovány határ. F. u. Keczer. Ut. p. Eperjes 2 óra.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Sandal, ondavamenti kisközség 54 házzal és 264 gör.-kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Előbb a sztropkói uradalom tartozéka volt; 1631-ben báró ’Sennyey Sándor kapott némely részeire kir. adományt. Most nincs nagyobb birtokosa. A falu előbb Sároshoz tartozott s csak 1881-ben csatolták Zemplénhez. Gör. kath. temploma 1800-ban épült. Ide tartozik Rovnya-puszta.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 305 lakosából 299 szlovák volt.

2011-ben 309 lakosából 295 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom.
  • Római katolikus templom.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]