Sandal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sandal (Šandal)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Sztropkói
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1391
Polgármester Jaroslav Mikula
Irányítószám 091 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség 309 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 252 m
Terület 10,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sandal (Szlovákia)
Sandal
Sandal
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 21° 37′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 21° 37′ 20″
Sandal weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sandal témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sandal, (szlovákul: Šandal) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban. 2011-ben 309 lakosából 295 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 3 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1391-ben említik először, amikor a Rozgonyiaktól a Czudar család szerzi meg. A középkorban a csicsvai váruradalom része, majd a Czudaroké és a Sztropkó uradalomé. A 19. században a Tahy családé. 1787-ben az első népszámlálás alkalmával 34 házat és 268 lakost számláltak a községben. 1828-ban 55 házában 434 lakos élt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SANDAL. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sztropkóhoz nem igen 229messze, mellynek filiája, határja sovány, legelője, fája van." [2]

Fényes Elek szerint "Sandal, orosz-tót falu, Sáros vmegyében, Zemplén szélén, Radoma fiókja: 96 r. 240 g. kath. 62 zsidó lak. Sovány határ. F. u. Keczer. Ut. p. Eperjes 2 óra." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Sandal, ondavamenti kisközség 54 házzal és 264 gör.-kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Előbb a sztropkói uradalom tartozéka volt; 1631-ben báró ’Sennyey Sándor kapott némely részeire kir. adományt. Most nincs nagyobb birtokosa. A falu előbb Sároshoz tartozott s csak 1881-ben csatolták Zemplénhez. Gör. kath. temploma 1800-ban épült. Ide tartozik Rovnya-puszta." [4]

1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

2001-ben 305 lakosából 299 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom.
  • Római katolikus templom.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]