Bukóc (Sztropkói járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bukóc
Bukovce.jpg
Bukóc címere
Bukóc címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Turisztikai régióZelené Beskydy Bukovce
Rang község
Polgármester Jaroslav Palička
Irányítószám 090 22
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség536 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság239 m
Terület11,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bukóc (Szlovákia)
Bukóc
Bukóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 58″, k. h. 21° 42′ 41″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 58″, k. h. 21° 42′ 41″
Bukóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bukóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bukóc, (szlovákul: Bukovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában. Kis- és Nagybukóc 1964. évi egyesítése. 2011-ben 524 lakosából 441 szlovák és 50 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 9 km-re északkeletre a Hocsai-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1379-ben Bokoch néven említik először a szorocsányi uradalom részeként, a Cudar család birtoka volt. Nevét a szláv buk (= tölgy) főnévből kapta. 1600-ban 11 lakóházat számláltak a faluban, a közepes nagyságú falvak közé számított. 1742-ben határában bazilita kolostor épült, amely 1782-ben a görögkatolikus káptalan fennhatósága alá került.

Vályi András szerint "BUKÓCZ. Bukovetz. Tót és elegyes falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Gróf Keglevich Uraság, fekszik Stropkóhoz nem meszsze, és tsak a’ mellette folyó vízzel hasíttatik el Sáros Vármegyétöl, határja két nyomásbéli, legelője nem igen elegendő, fája, malma helyben, piatzozása Stropkón, harmadik Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Bukócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Sztropkó fiókja: 18 r., 448 g. kath., 25 zsidó lak. Görög anyaszentegyház, mellyben a szolgálatot Bukova-Horka hegyén lakó sz. Bazil szerzetesek teszik. A kolostor már Sáros vgyében van. Szántóföldje 213 h. F. u. g. Barkóczy."[3]

1910-ben Kisbukócnak 70, Nagybukócnak 264, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Kis- és Nagybukócot 1964-ben egyesítették.

A görögkatolikus templom

2001-ben 590 lakosából 542 szlovák és 35 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Demeter tiszteletére szentelt temploma 1891-ben épült neobarokk stílusban.
  • A Buková Hőrka nevű magaslaton áll a 18. században épített templom és kolostor, ahol nagy vallási ünnepségeket tartanak. A hozzá vezető régi zarándokút a Jozefova cesta. A kolostor a szlovák és lengyel zarándokok kedvelt búcsújáróhelye.
  • A falu környéke kedvelt kirándulóhely, ahol nyáron a természetjárók, télen a sielők találnak nagyszerű terepeket.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]