Modra
| Modra (Modra nad Cirochou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1451 |
| Polgármester | Jozef Hančar |
| Irányítószám | 067 82 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 984 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 140 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 207 m |
| Terület | 7,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Modra
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 56′ 30″, k. h. 22° 02′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 30″, k. h. 22° 02′ 40″ | |
| Modra weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Modra (szlovákul: Modra nad Cirochou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Homonnától 10 km-re keletre, a Ciróka-patak bal oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
1333-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MODRA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Roly Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. ny. Nagy Kemenczéhez, d. Valaskóczhoz 1 órányira. Három nyomásbéli határja, tavaszi vetemény, gabonát, és egyebet is középszerűen terem, földgye hegyes, agyagos, és követses, bikfa erdejek, réttyek, és legelőjök elég van, piatzok Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Modra, tót falu, Zemplén vgyében, Cziroka-Hosszúmező fil., 518 kath., 3 zsidó lak., 682 szántóföldekkel. Örökös f. u. gr. Vandernath.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Modra, tót kisközség a Cziróka völgyében. Van 90 háza és 528 róm. kath. vallású lakosa. Postája Nagykemencze, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s ez uradalom többi birtokainak sorsában osztozott. Az újabb korban a Van Dernáth grófok voltak az urai, azután az Andrássyak s most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. A község a mult század hatvanas éveiben teljesen leégett. Róm. kath. temploma a mult század közepén épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1047 lakosából 1041 szlovák volt.
2011-ben 1021 lakosából 957 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
