Modra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Modra (Modra nad Cirochou)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1451
Polgármester Jozef Hančar
Irányítószám 067 82
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség984 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület7,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Modra (Szlovákia)
Modra
Modra
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 30″, k. h. 22° 02′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 30″, k. h. 22° 02′ 40″
Modra weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Modra (szlovákul: Modra nad Cirochou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 10 km-re keletre, a Ciróka-patak bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1333-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MODRA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Roly Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. ny. Nagy Kemenczéhez, d. Valaskóczhoz 1 órányira. Három nyomásbéli határja, tavaszi vetemény, gabonát, és egyebet is középszerűen terem, földgye hegyes, agyagos, és követses, bikfa erdejek, réttyek, és legelőjök elég van, piatzok Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Modra, tót falu, Zemplén vgyében, Cziroka-Hosszúmező fil., 518 kath., 3 zsidó lak., 682 szántóföldekkel. Örökös f. u. gr. Vandernath.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Modra, tót kisközség a Cziróka völgyében. Van 90 háza és 528 róm. kath. vallású lakosa. Postája Nagykemencze, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s ez uradalom többi birtokainak sorsában osztozott. Az újabb korban a Van Dernáth grófok voltak az urai, azután az Andrássyak s most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. A község a mult század hatvanas éveiben teljesen leégett. Róm. kath. temploma a mult század közepén épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1047 lakosából 1041 szlovák volt.

2011-ben 1021 lakosából 957 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

Külső hivatkozások[szerkesztés]