Alsólászlófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Polgármester Juraj Brehovský
Irányítószám 067 11 (pošta Ľubiša)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség328 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság212 m
Terület8,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsólászlófalva (Szlovákia)
Alsólászlófalva
Alsólászlófalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′, k. h. 21° 55′Koordináták: é. sz. 49° 01′, k. h. 21° 55′
Alsólászlófalva weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólászlófalva (1899-ig Alsó-Ladiskócz, szlovákul: Nižné Ladičkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 13 km-re északra, a Laborc és az Ondava felső folyása között fekszik.

Története[szerkesztés]

1478-ban említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Később a Klobusiczi és a Dernáth család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Ladiskócz. Két tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Szopkóczhoz nem meszsze, hegyes, és agyagos határjaik 3 nyomásbéliek, zabot, és krompélyt teremnek leg inkább, piatzok Homónnán van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Ladiskócz, tót falu, Lyubisse fil. 380 kath., 6 zsidó lak., 661 hold szántófölddel, vízimalommal. F. u. gr. Vandernath. Ut. postája Nagy-Mihály 4 óra.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsólászlófalva, azelőtt Alsóladiskócz. Tót kisközség 58 házzal és 253 róm. kath. vallású lakossal. A homonnai uradalomhoz tartozott és a Drugethek voltak az urai. A mult század elején a gróf Klobusitzky családé lett, most azonban nagyobb birtokosa nincs. 1873-ban a kolera tizedelte meg lakosait. Róm. kath. temploma 1760-ban épült. Postája és vasúti állomása Udva, távírója Homonna.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

A második világháborúban a németek partizántevékenység miatt felégették. Lakói főként saját gazdaságaikban dolgoznak. 1946-ban a faluban gőzfűrészüzem épült.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 258, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 372 lakosából 371 szlovák volt.

2011-ben 350 lakosából 337 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Barokk római katolikus temploma 1769-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.