Alsólászlófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
PolgármesterJuraj Brehovský
Irányítószám067 11 (pošta Ľubiša)
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség328 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság212 m
Terület8,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 16″, k. h. 21° 54′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 16″, k. h. 21° 54′ 12″
Alsólászlófalva weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólászlófalva (1899-ig Alsó-Ladiskócz, szlovákul: Nižné Ladičkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 13 km-re északra, a Laborc és az Ondava felső folyása között fekszik.

Története[szerkesztés]

1478-ban említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Később a Klobusiczi és a Dernáth család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Ladiskócz. Két tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Szopkóczhoz nem meszsze, hegyes, és agyagos határjaik 3 nyomásbéliek, zabot, és krompélyt teremnek leg inkább, piatzok Homónnán van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Ladiskócz, tót falu, Lyubisse fil. 380 kath., 6 zsidó lak., 661 hold szántófölddel, vízimalommal. F. u. gr. Vandernath. Ut. postája Nagy-Mihály 4 óra.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsólászlófalva, azelőtt Alsóladiskócz. Tót kisközség 58 házzal és 253 róm. kath. vallású lakossal. A homonnai uradalomhoz tartozott és a Drugethek voltak az urai. A mult század elején a gróf Klobusitzky családé lett, most azonban nagyobb birtokosa nincs. 1873-ban a kolera tizedelte meg lakosait. Róm. kath. temploma 1760-ban épült. Postája és vasúti állomása Udva, távírója Homonna.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

A második világháborúban a németek partizántevékenység miatt felégették. Lakói főként saját gazdaságaikban dolgoznak. 1946-ban a faluban gőzfűrészüzem épült.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 258, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 372 lakosából 371 szlovák volt.

2011-ben 350 lakosából 337 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Barokk római katolikus temploma 1769-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.