Papháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Papháza (Papín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1330
PolgármesterMiroslav Lukáč
Irányítószám067 33
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség908 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület25,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 22° 03′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 22° 03′ 30″
Papháza weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Papháza (1899-ig Papina, szlovákul: Papín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 25 km-re északkeletre, az Udava-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település 1330 körül keletkezett. 1451-ben említik először, ekkor a homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Klobusiczky család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAPINA. Papin. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Kácsándy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homonnához két mértföldnyire, Nechval Polyánka, és Zubnához 1/2 órányira; határja trágyázás után meglehetős termékenységű, szénája jó van, legelője elég, fája mind a’ kétféle, eladásra módgya Homonnán, fuvarozással pénzt kereshetnek, van egy kis szőlő hegye is.”[2]

A 19. századtól az Ocskayak birtokában találjuk. A faluban egykor kastély is állt és 1850 körül még a terület igazgatási központja volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Papina, tót falu, Zemplén vmegyében, de 1330-ban már mezőváros volt, ut. p. Homonnához északra 3 mfdnyire: 810 romai, 48 g. kath., 28 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szántófölde 1819 hold; erdeje, malma van. F. u. Ocskay.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Papháza, azelőtt Papina, de hajdan Papfalva néven is ismeretes volt. Körjegyzőségi székhely. Van 154 háza és 821 tótajkú, róm. kath. vallású lakosa. Saját postája van, távírója Udva, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, azután a gróf Klobusitzkyaké, a mult század elején pedig az Ocskayaké lett. A mult század folyamán gyakran változtak az urai és most báró Dániel Gábornak van itt nagyobb birtoka és egy régi úrilaka, melyet az Ocskayak építtettek. A falu róm. katholikus temploma 1756-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 821, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1105 lakosából 1076 szlovák volt.

2011-ben 1010 lakosából 930 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1756-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség