Ugrás a tartalomhoz

Lácfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lácfalva (Lackovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1317
PolgármesterLuboslava Hofericova
Irányítószám066 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség953 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség264,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Terület3,598272 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 57′ 20″48.938889°N 21.955556°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 57′ 20″48.938889°N 21.955556°E
Lácfalva weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lácfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lácfalva (szlovákul: Lackovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Homonnától 4 km-re keletre, a Laborc és a Ciróka-patak között, ezek összefolyásánál fekszik.

1451-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LACZFALVA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és kevés ó hitűek, fekszik Homonnához 1/4, Haszinához 1/2 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, árpát, búzát középszerűen, réttye kevés, legelője szűk.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Láczfalva, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Homonna fil. 100 r. 245 g. kath., 6 zsidó lak., 270 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N. Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Láczfalva, tót kisközség a Cziróka-folyó mentén. 37 házat számlál és 212 lakosa van, kik mindannyian római katholikusok, de a községben templomuk nincsen. Postája Nagykemencze, távírója és vasúti állomása Homonna. Első birtokosai 1451-ben a Drugethek voltak. 1572-ben Ujhelyi Ferenczet is némely részeibe iktatják. Az 1598-iki összeíráskor Homonnai Györgyöt, Gyuricskó Jánost és Fejér Illést találjuk birtokosaiként említve. A homonnai uradalomhoz tartozott és újabbkori urai a Csákyak és Szirmayak lettek. Most nincs nagyobb birtokosa.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság0580707953
Különbség – +21,89 % +34,79 %
Népességi statisztikák[5]
Év2024.2025.
Lakosság927953
Eltérés+2,80 %

1921-ben 265 lakosából 236 csehszlovák, 20 ruszin, 7 zsidó és 2 ismeretlen nemzetiségű.

2001-ben 562-en, többségében szlovákok lakták.

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. 2018. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 7.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]