Lácfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lácfalva (Lackovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1317
Polgármester Luboslava Hofericova
Irányítószám 066 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség756 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség210 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Terület3,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lácfalva (Szlovákia)
Lácfalva
Lácfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 24″, k. h. 21° 57′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 24″, k. h. 21° 57′ 25″
Lácfalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lácfalva (szlovákul: Lackovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 4 km-re keletre, a Laborc és a Ciróka-patak között, ezek összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

1451-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LACZFALVA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és kevés ó hitűek, fekszik Homonnához 1/4, Haszinához 1/2 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, árpát, búzát középszerűen, réttye kevés, legelője szűk.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Láczfalva, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Homonna fil. 100 r. 245 g. kath., 6 zsidó lak., 270 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Láczfalva, tót kisközség a Cziróka-folyó mentén. 37 házat számlál és 212 lakosa van, kik mindannyian római katholikusok, de a községben templomuk nincsen. Postája Nagykemencze, távírója és vasúti állomása Homonna. Első birtokosai 1451-ben a Drugethek voltak. 1572-ben Ujhelyi Ferenczet is némely részeibe iktatják. Az 1598-iki összeíráskor Homonnai Györgyöt, Gyuricskó Jánost és Fejér Illést találjuk birtokosaiként említve. A homonnai uradalomhoz tartozott és újabbkori urai a Csákyak és Szirmayak lettek. Most nincs nagyobb birtokosa.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1921-ben 265 lakosából 236 csehszlovák, 20 ruszin, 7 zsidó és 2 ismeretlen nemzetiségű.

2001-ben 562-en, többségében szlovákok lakták.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]