Hegyzávod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hegyzávod (Závada)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1454
Polgármester Miluška Hlavatá
Irányítószám 094 08
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség 72 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület9,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegyzávod (Szlovákia)
Hegyzávod
Hegyzávod
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 22″, k. h. 21° 47′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 22″, k. h. 21° 47′ 06″
Hegyzávod weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegyzávod, (1899-ig Zavada, szlovákul: Závada) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 72 lakosából 62 ruszin, 6 ukrán és 2 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 10 km-re kelet-délkeletre, Homonnától 28 km-re észak-északnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv zavada (= akadály) főnévből származik.

Története[szerkesztés]

A falu a 15. század első felében feltehetően a német jog alapján keletkezett, amikor területére ruszin pásztorokat telepítettek. 1454-ben a sztropkói uradalom részeként említik először. Birtokosai a Sennyey, Horváth és Szűcs családok voltak. 1567-ben a sztropkói uradalom urbáriumában Hegyzávod ruszin pásztorfaluként szerepel egy soltész és három pásztor háztartással. 1634-ben a falu egy tűzvészben leégett. Bél Mátyás 1732-ben a község leírásában tíz ruszin családot említ. 1750-ben már pap is működött a faluban, melynek ekkor 91 lakosa volt. Az 1784 és 1787 között végzett népesség összeírásban Závodon 31 ház, 39 család és 217 lakos volt. 1843-ban 267 görögkatolikus lakost számláltak. 1863-ban kolerajárvány pusztított. 1900-ban 206 lakos élt a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal, pásztorkodással és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "ZAVADA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Sztropkóhoz 2, n. ny. Porubához 1, ész. Puczakhoz is 1 órányira; határja 3 nyomásbéli, igen kősziklás, hegyes, agyagos, tsupán tsak zabot terem, azt is fáradságos mívelés után."[2]

Dr. Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai 1905-ös kiadású enciklopédiája szerint "Hegyzávod, azelőtt Zavada. Kisközség 32 házzal és 206 gör. kath. vallású ruthén lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Radvány. A sztropkói uradalomhoz tartozott s a Pethök voltak az urai, az újabb korban pedig a báró 'Sennyey, a Horváth s a Jekelfcdussy, majd pedig a Szűcs és a Ruzsicska családok bírták. Most Tarnovitzky Sándornénak van itt nagyobb birtoka. Az 1663-iki pestis ezt a helységet sem kerülte ki. Gör. kath. temploma 1698-ban épült."[3]

1910-ben 234, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Az első világháborúban a környékbeli harcokban 70 osztrák-magyar és orosz katona esett el, sírjuk a temetőben található. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 1944-ben a németek a partizánok támadása miatt felgyújtották a falut, melyben csak két gazdasági épület maradt épen.

2001-ben 84 lakosából 60 ruszin, 13 szlovák és 11 ukrán volt.

A görögkatolikus anyakönyveztetés, az 1908-as és azelőtti Eperjesi Egyházmegyei Sematizmusok szerint, Oroszvágás (Orosz-Poruba) filiájaként történtek.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]