Hegyzávod
| Hegyzávod (Závada) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1454 |
| Polgármester | Miluška Hlavatá |
| Irányítószám | 094 08 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 73 fő (2024. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Terület | 9,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 10′ 22″, k. h. 21° 47′ 07″49.172778°N 21.785278°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 22″, k. h. 21° 47′ 07″49.172778°N 21.785278°E | |
| Hegyzávod weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyzávod témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hegyzávod (1899-ig Zavada, szlovákul: Závada) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 10 km-re kelet-délkeletre, Homonnától 28 km-re észak-északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv zavada (= akadály) főnévből származik.
Története
[szerkesztés]A falu a 15. század első felében feltehetően a német jog alapján keletkezett, amikor területére ruszin pásztorokat telepítettek. 1454-ben a sztropkói uradalom részeként említik először. Birtokosai a Sennyey, Horváth és Szűcs családok voltak. 1567-ben a sztropkói uradalom urbáriumában Hegyzávod ruszin pásztorfaluként szerepel egy soltész és három pásztor háztartással. 1634-ben a falu egy tűzvészben leégett. Bél Mátyás 1732-ben – a község leírásában – tíz ruszin családot említ. 1750-ben már pap is működött a faluban, melyet ekkor 91-en laktak. Az 1784 és 1787 között végzett népesség összeírásban Závodon 31 ház, 39 család és 217 lakos volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVADA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Sztropkóhoz 2, n. ny. Porubához 1, ész. Puczakhoz is 1 órányira; határja 3 nyomásbéli, igen kősziklás, hegyes, agyagos, tsupán tsak zabot terem, azt is fáradságos mívelés után.”[2]
1843-ban 267 görögkatolikus lakost számláltak. 1863-ban kolerajárvány pusztított. 1900-ban 206 lakos élt a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal, pásztorkodással és erdei munkákkal foglalkoztak.
Dr. Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai 1905-ös kiadású enciklopédiája szerint: „Hegyzávod, azelőtt Zavada. Kisközség 32 házzal és 206 gör. kath. vallású ruthén lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Radvány. A sztropkói uradalomhoz tartozott s a Pethök voltak az urai, az újabb korban pedig a báró 'Sennyey, a Horváth s a Jekelfcdussy, majd pedig a Szűcs és a Ruzsicska családok bírták. Most Tarnovitzky Sándornénak van itt nagyobb birtoka. Az 1663-iki pestis ezt a helységet sem kerülte ki. Gör. kath. temploma 1698-ban épült.”[3]
A görögkatolikus anyakönyveztetés az 1908-as és azelőtti Eperjesi Egyházmegyei Sematizmusok szerint, Oroszvágás (Orosz-Poruba) filiájaként történtek.
Az első világháborúban a környékbeli harcokban 70 osztrák-magyar és orosz katona esett el, sírjuk a temetőben található. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
1944-ben a németek a partizánok támadása miatt felgyújtották a falut, melyben csak két gazdasági épület maradt épen.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 94 | 77 | 76 | 73 |
| Különbség | -18,08 % | -1,29 % | -3,94 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 69 | 73 |
| Eltérés | +5,79 % |
1910-ben 234, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 84 lakosából 60 ruszin, 13 szlovák és 11 ukrán volt.
2011-ben 72 lakosából 62 ruszin, 6 ukrán és 2 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
