Barátlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Barátlak (Rohožník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Polgármester Jana Paľová
Irányítószám 094 07 (pošta Nižná Sitnica)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség35 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület3,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barátlak (Szlovákia)
Barátlak
Barátlak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 40″, k. h. 21° 45′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 40″, k. h. 21° 45′ 45″
Barátlak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barátlak (1899-ig Rohozsnyik, szlovákul: Rohožník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 28 km-re északnyugatra, az Ondava és az Olyka-patak között található.

Története[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROHOSNIK. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Felső Szitnitzéhez 1, d. Kosarótzhoz 2, n. ny. Piskarótzhoz 1, é. Pritulyánhoz fél óránnyira; egyéb tulajdonságai hasonlók Pristulyánéhoz.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rohosnyik, orosz falu, Zemplén vgyében, Jankócz fil. 112 g. k., 7 zsidó lak. 174 hold szántófölddel. F. u. Dessewffy. Ut. p. Orlich.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Barátlak, azelőtt Rohozsnyik. Tót kisközség, melynek csak 13 háza és 66 gör.-kath. lakosa van. A XVI. század elején a kir. kamara birtoka, azután Perényi Gáboré, míglen 1569-ben Pethő János kap rá kir. adományt. Az 1598-iki összeírás alkalmával Pethő István, Gáspár és Ferencz az urai. Még 1698-ban is a sztropkói uradalom tartozéka. 1773-ban Dessewffy Tamás, utána a Jekelfalussy és a gróf Schönborn család bírja. Ma nincs nagyobb birtokosa. Templom sincs a faluban, melynek postája Sztropkón, távírója Kelcsén és vasúti állomása Homonnán van.[4]

Magyar neve onnan való, hogy egykor kolostora volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 93, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 47 lakosából 44 szlovák volt.

2011-ben 39 lakosából 27 szlovák és 11 ruszin.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]