Rubó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rubó (Hrubov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1478
Polgármester Štefan Trusák
Irányítószám 067 23
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség487 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság306 m
Terület14,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rubó (Szlovákia)
Rubó
Rubó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″
Rubó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rubó (szlovákul: Hrubov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 21 km-re északra, a Laborc felső folyásától nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1478-ban „Rubo” alakban említik először.[2] A homonnai uradalom része volt, később a Szirmay és a Luzsénszky család birtoka.

Templomát 1780-ban építették, 1785-től helyi káplánság. A templomot Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.[3]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRUBO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pákasztó, és Turczócz között; hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt terem, erdője van, szőleje nints, széna nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón.[4]

1810-től már önálló plébániával rendelkezik.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrubó, tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához éjszakra 2 1/2 mfldnyire: 307 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 438 hold szántóföld. Hegyes, erdős határ.[5]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Rubó, azelőtt Hrubó. Tót kisközség, melyben 67 ház és 389 róm. kath. vallású lakos van. Postája Laborczradvány, távírója és vasúti állomása Radvány. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Szirmayak, majd a mult század elején a báró Luzsénszkyak lettek az urai. Most idegen kézen van. Róm. kath. temploma 1780-ban épült.[6]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt.

2011-ben 490 lakosából 480 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]