Rubó
| Rubó (Hrubov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1478 |
| Polgármester | Štefan Trusák |
| Irányítószám | 067 23 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 464 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 306 m |
| Terület | 14,42 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″49.094444°N 21.862500°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″49.094444°N 21.862500°E | |
| Rubó weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rubó témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Rubó (szlovákul: Hrubov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 21 km-re északra, a Laborc felső folyásától nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1478-ban „Rubo” alakban említik először.[2] A homonnai uradalom része volt, később a Szirmay és a Luzsénszky család birtoka.
Templomát 1780-ban építették, 1785-től helyi káplánság. A templomot Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.[3]
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRUBO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pákasztó, és Turczócz között; hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt terem, erdője van, szőleje nints, széna nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón.”[4]
1810-től már önálló plébániával rendelkezik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrubó, tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához éjszakra 2 1/2 mfldnyire: 307 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 438 hold szántóföld. Hegyes, erdős határ.”[5]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Rubó, azelőtt Hrubó. Tót kisközség, melyben 67 ház és 389 róm. kath. vallású lakos van. Postája Laborczradvány, távírója és vasúti állomása Radvány. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Szirmayak, majd a mult század elején a báró Luzsénszkyak lettek az urai. Most idegen kézen van. Róm. kath. temploma 1780-ban épült.”[6]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 566 | 523 | 489 | 464 |
| Különbség | -7,59 % | -6,50 % | -5,11 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 464 | 464 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt.
2011-ben 490 lakosából 480 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- E-obce.sk Archiválva 2013. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfo
- Rubó Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Csánki Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
- ↑ Szokolszky Bertalan:A római katolikus egyház.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
