Rubó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rubó (Hrubov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1478
Polgármester Štefan Trusák
Irányítószám 067 23
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség487 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság306 m
Terület14,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rubó (Szlovákia)
Rubó
Rubó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″
Rubó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rubó (szlovákul: Hrubov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 21 km-re északra, a Laborc felső folyásától nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1478-ban „Rubo” alakban említik először.[2] A homonnai uradalom része volt, később a Szirmay és a Luzsénszky család birtoka.

Templomát 1780-ban építették, 1785-től helyi káplánság. A templomot Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.[3]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRUBO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pákasztó, és Turczócz között; hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt terem, erdője van, szőleje nints, széna nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón.[4]

1810-től már önálló plébániával rendelkezik.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrubó, tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához éjszakra 2 1/2 mfldnyire: 307 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 438 hold szántóföld. Hegyes, erdős határ.[5]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Rubó, azelőtt Hrubó. Tót kisközség, melyben 67 ház és 389 róm. kath. vallású lakos van. Postája Laborczradvány, távírója és vasúti állomása Radvány. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Szirmayak, majd a mult század elején a báró Luzsénszkyak lettek az urai. Most idegen kézen van. Róm. kath. temploma 1780-ban épült.[6]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt.

2011-ben 490 lakosából 480 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]