Lazony
| Lazony (Ložín) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1227 | ||
| Polgármester | Monika Pastírová | ||
| Irányítószám | 072 05 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 831 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 119 m | ||
| Terület | 8,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 21° 50′ 10″48.658333°N 21.836111°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 21° 50′ 10″48.658333°N 21.836111°E | |||
| Lazony weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lazony témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lazony (szlovákul: Ložín) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagymihálytól 13 km-re délnyugatra, az Ondava mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1227-ben említik először. A 14. században, 1326-ban és 1349-ben két faluként: Kis- és Nagylazony néven említik. Temploma 1332-ben már állt, Keresztelő Szent János tiszteletére volt szentelve. A Monoky család a 14. században, a harcokban a királynak tett szolgálataiért adományként kapta a falut. 1590-ben a települést pusztaként említik. A falu a reformáció elterjedésekor református többségű lett, így a templom is az övék lett. 1728-ban a katolikusok visszakapták, Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. A 17. század közepén a Monokyak mellett az Izsépy és Cseley család is birtokos lett a településen. 1715-ben a faluban 10 lakott és 17 lakatlan ház állt. A 18. században a Szirmayak és az Andrássyak szereznek birtokot a faluban, melyet 1927-ig megtartanak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LAZONY. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bánóczhoz, és Berettyóhoz is 1/4 mértföldnyire, búzát, gabonát, zabot, árpát, és tengerit terem, erdejek, szőlejek nints, száraz esztendőben víz nélkűl szűkölködik, piatzok N. Mihályon, és helyben is.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lazony, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Vásárhely fil. 235 római, 200 g. kath., 9 evang., 104 ref., 12 zsidó lak. Kath. fil. szentegyház. Szép kastély és kert. 630 h. szántóföld. Jó rétek. F. u. Szirmay. Ut. p. N. Mihály.”[3]
1869-ben 765 lakosa volt. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Lazony, tót kisközség 156 házzal és 789, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Bánócz. Első birtokosául Tholdi Bothond fia Pétert ismerjük. 1324-ben I. Károly Monaky Istvánnak adományozza. 1400-ban az Isépi családot iktatják némely részeibe s 1405-ben az Isépi, Cseley és Dobi családok a földesurai. 1407-ben Kis-Lazony aliter Nagy és Kis-Kisa részeiben Kamonya Lőrinczet iktatják, 1414-ben Leszteméri Imrét, 1484-ben pedig Bajnai Both Istvánt. 1435-ben Lazonynak a Dobi és a Monaky családok a földesurai. Kislazonynak vagy Lazonkának birtokosai: 1479-ben a Csebiek, 1480-ban Rákóczi Gáspár és Menyhért, 1498-ban Ujfalussi János s 1590-ben Bánóczy Simon. Ez időben Kislazony már puszta. Az 1598-iki összeírás Lazony birtokosainak Monaky Pétert és Monaky János özvegyét ismeri. 1643-ban Monaky Anna révén az Andrássyakra szállott, azután a Szirmayak lettek az urai, de a Kovásznayaknak is volt benne részük. Szirmay Pál itt csinos kastély építtetett, melynek azonban ma már más rendeltetése van. Most gróf Andrássy Dénesnek és Gézának van itt nagyobb birtoka. A község 1864-ben teljesen leégett. A római kath. templom XV. századbeli építmény, de már gyakran átalakították. E templomban van a Monakyak sirboltja.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 753 | 811 | 800 | 831 |
| Különbség | +7,70 % | -1,35 % | +3,87 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 833 | 831 |
| Eltérés | -0,24 % |
1910-ben 775, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 792 lakosából 768 szlovák volt.
2011-ben 812 lakosából 710 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Középkori eredetű római katolikus templom. A 15. században gótikus stílusban építették át, majd 1728-ban barokkizálták. Tornyát 1896-ban építették. A templomban két reneszánsz sírkő található, mindkettő a Monoky családé, az 1590-ben elhunyt Péteré és testvéréé.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ "Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2018. szeptember 22.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal Archiválva 2006. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Lazony Szlovákia térképén
- Alapinformációk Archiválva 2008. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Nagymihályi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagymihály (Michalovce) | ||
|  | |
