Csicser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csicser (Čičarovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Zemplén
Rang község
Polgármester Varga Imre
Irányítószám 076 71
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 891 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 106 m
Terület 26,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csicser (Szlovákia)
Csicser
Csicser
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 24″, k. h. 22° 01′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 24″, k. h. 22° 01′ 32″
Csicser weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csicser (szlovákul: Čičarovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 4 km-re délnyugatra a Latorca jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban lakott volt. 1263-ban birtokosa Csicseri Szobeszlav adománylevélében említik először. A 13. században már plébániája is volt, papját névszerint is megemlítik. 1284-ben említik templomát is. A községnek 1458-ig vámszedési joga volt. A 14.19. század között a Csicser, Orosz és Ormós családok birtoka volt. A 14. században súlyos birtokviszályok színhelye volt a község. 1359-ben a leleszi kolostor kirablásaval bosszulták meg Csicsery Jánosnak a megyegyűlésen való meggyilkolását. 1365-ben az itteni földesurak jobbágyai kétszer is betörtek Nagykaposra. Előbb elhajtottak egy marhacsordát, majd még ugyanabban az évben ismét megtámadták Kapost, megkínozták és megverték a jobbágyokat, kirabolták a templomot. A Csicsriek hatalmát jelzi, hogy birtokközpontjukon várkastélyt is emeltek. 1425-ben 8 portát számláltak a településen. A 15. század közepén Csicsery Zsigmond és fia Mihály, Giskra János huszitáival elpusztíttatta és kiraboltatta a falut. Elvitték a családi összes kincseit. 1600-ban 28 lakóház állt a faluban. A 17. század vallásháborúi alaposan megritkították a falu lakosságát, 1697-ben 7 jobbágycsalád élt a településen. 1715-ben 22 ház állt a községben. A 18. század közepén az Orosz és a Barkóczy család volt a falu földesura. 1828-ban 155 házban 1243 lakos élt, ezzel Ung vármegye egyik legnagyobb faluja volt. 1869-ben volt a legnépesebb, ekkor 1369 lakosa volt. Lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1203, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 827 lakosából 774 magyar és 52 szlovák volt.

2011-ben 891 lakosából 827 magyar és 53 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma a 12. és 13. század fordulóján román stílusban emelt Szent György-templom helyén épült 1284 előtt. A templom a 17. században lett a reformátusoké és már nem is adták vissza. 1784-ben újjáépítették. 1819-ben, 1863-ban és 1935-ben megújították.
  • Római katolikus templomát 1796 és 1800 között építették a korábbi, 1765-ben emelt fatemplom helyén.
  • Görög katolikus temploma 1900 és 1903 között épült neoklasszicista stílusban. Elődje egy 1750 körül épített fatemplom volt.
  • Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnáját a 18. század végén a Lónyay család építtette.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]