Baranya (település)
| Baranya (Баранинці) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Baranya község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 14. század | ||
| Irányítószám | 89425 | ||
| Körzethívószám | 312 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1603 fő (2001)[1] | ||
| Magyar lakosság | 69 | ||
| Népsűrűség | 572,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 112 m | ||
| Terület | 2,8 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 34′ 13″, k. h. 22° 19′ 37″48.570278°N 22.326944°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 13″, k. h. 22° 19′ 37″48.570278°N 22.326944°E | |||
 Baranya
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baranya témájú médiaállományokat. | |||
Baranya[2] (ukránul: Баранинці [Baraninci][2]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Baranya Ungvártól 3 km-re terül el dél-délkeleti irányban, a Baranya-patak mellett.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 14. század elején települt. Első írásos említése 1342-ből származik „Barania” néven. Nevének eredete tisztázatlan.[3]
Baranya az Ungvári járás egyik legrégebbi települése. Ősi birtokos családja a Baranyay család.
A 14. században még jelentéktelen falu. A középkori források két falut (Alsó- és Felsőbaranya) említenek.[3] 1599-ben Felsőbaranya lakott falu 9 portával, a falu nagy részét ez időben a császári csapatok felégették. 1719-ben nemesi falu 6 jobbágyháztartással. A két falu a 18. században minden bizonnyal egybeépült.[3]
A 18. század végén Vályi András így ír róluk: „BARANYA. Alsó Baranya. Baranyitza. Elegyes lakosú falu, Ungvár Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kis Ráthnak szomszédságában, mellynek filiája, birtokosai több Uraságok, ámbár a’ víz áradások néha ártalmára vannak; mind azon által szénával, gabonával bővelkedik, első Osztálybéli.
BARANYA. Felsö Baranya, Baranicze. Szép lapos helyen épűlt falu, Ungvár Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, makk termő erdeivel bővelkedik, Latorcza vizének kiöntése néha kárt okoz ugyan jó földgyeinek, mind az által első Osztálybéli.”[4]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baranya, orosz-magyar falu, Ungh vgyében,, Unghvárhoz délre 3/4 mfdnyire: 118 r., 323 g. kath., 145 ref., 30 zsidó lak. F. u. a kamara, Thuránszky, Torday, Sztankóczy, Gyöngyösy.”[5]
A trianoni békéig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik. 2020-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Börvinges, Hegyfark és Unghosszúmező.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 694 | 689 | 754 | 642 | 800 | 1101 | 1603 |
| 1867 | 1890 | 1910 | 1940 | 1969 | 1982 | 2001 |
- 1910-ben 754 lakosából 382 magyar, 48 német, 14 szlovák és 310 ruszin anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 107 római katolikus, 510 görögkatolikus, 77 református és 60 izraelita.[6]
- 1940-ben 642 lakosából magyar 352 fő, ruszin 285 fő, szlovák 2 fő.
- 2001-ben 1609 lakosából magyar 69 fő (4,3%), ukrán 93%.
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[7]
A községi tanács címe
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2001-es ukrajnai népszámlálás".
- 1 2 Molnár D. István. "Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven" (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Hozzáférés: 2022. március 18.
- 1 2 3 Sebestyén Zsolt (2020). Kárpátalja helységnevei (pdf) (magyar nyelven). lektorálta: Dr. Zopus András. Nyíregyháza. ISBN 978-973-0-31294-2. Hozzáférés: 2022. március 18.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link) - ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. április 4.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. április 4.
- ↑ "A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint". Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat (42. kötet). Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. 1912. Hozzáférés: 2022. március 18.
- ↑ "Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4)". All-Ukrainian Population Census (angol nyelven). State Statistics Service of Ukraine. 2001. 2022. április 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 18.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
