Alsószlatina
| Alsószlatina (Нижнє Солотвино) | |
 | |
| Ásványvízüzem | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Baranya község |
| Rang |
|
| Alapítás éve | 14. század |
| Irányítószám | 89441 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 834 fő (2001)[1] |
| Magyar lakosság | 8 |
| Népsűrűség | 770,08 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1,083 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 33′ 03″, k. h. 22° 26′ 38″48.550833°N 22.443889°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 03″, k. h. 22° 26′ 38″48.550833°N 22.443889°E | |
 Alsószlatina
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószlatina témájú médiaállományokat. | |
Alsószlatina[2] (más néven Nagyszlatina,[3] ukránul: Нижнє Солотвино [Nyizsne Szolotvino][2]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól délkeletre, Ungvár és Szerednye között fekvő település.[3]
Története
[szerkesztés]A 14. század második felében települt. Első írásos említése 1398-ból származik „Slatina” néven. A 17. századtól „Nagyszlatina” néven említik a szomszédos Kisszlatinától megkülönböztetendő.
A 18. század végén Vályi András így ír róluk: „SZLATINA. Nagy, és Kis Szlatina. Orosz falu Ungvár Várm. Nagy Szlatinának földes Urai több Uraságok, ez fekszik Orosz Hamoróczhoz közel; Kis Szlatinának pedig földes Ura Orosz Uraság, ez fekszik Őrhöz nem meszsze, lakosaik külömbfélék; földgyeik, ’s vagyonnyaik is középszerűek.”[4]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Szlatina, orosz falu, Ungh vmegyében, Szerednyéhez nyugotra egy órányira: 28 r., 362 gör. kath., 41 zsidó lak. Van g. kath. fiók-szentegyháza, erdeje, szőlőhegye, s ásványos fördője, melly Derenónak neveztetik. F. u. többen.”[5]
Az „Alsószlatina” nevet az 1904-es helységnévrendezés során kapta.[3] A trianoni béke előtt Ung vármegye Szerednyei járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik. 2020-ig közigazgatásilag Oroszkomoróchoz tartozott.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 571 lakosából 33 magyar, 56 német, 1 szlovák, 472 ruszin és 2 horvát anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 42 római katolikus, 464 görögkatolikus, 5 református és 60 izraelita.[6]
| 1910 | 571
|
| 2001 | 834
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ a b Molnár D. István: Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ a b c Sebestyén Zsolt. Kárpátalja helységnevei (pdf), lektorálta: Dr. Zopus András (magyar nyelven). ISBN 978-973-0-31294-2 (2020). Hozzáférés ideje: 2022. március 18.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
- ↑ (1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
