Nagyszeretva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszeretva (Stretava)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Marek Keher
Irányítószám 072 13
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség690 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület7,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszeretva (Szlovákia)
Nagyszeretva
Nagyszeretva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 22° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 22° 00′ 00″
Nagyszeretva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszeretva (szlovákul: Stretava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 14 km-re délkeletre, a Feketevíz jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a 9. században korai szláv település állt, ezért valószínű, hogy azóta folyamatosan lakott volt.

1266-ban „Zirutua” néven említik először, de neve pataknévként már 1244-ben felbukkan „aqua Zyrtua” alakban. Kezdetben Ung várának uradalmához tartozott. Később felső és középső részén húzódott a határ a nagymihályi és jeszenői uradalom között. Templomát a 14. század elején az egri káptalan jegyzéke említi. 1586-tól a 17. század elejéig a templom a reformátusoké volt. A 16. században a közepes nagyságú falvak közé számított. Később a kuruc harcok miatt a lakosság száma lecsökkent, 1715-ben mindössze három háztartás található a faluban. A 18. században a falu nagyobb része a Szirmay családé tulajdonában állt, kívülük a Kovács és Vécsey családnak voltak itt birtokaik.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szeretva. Két tót falu Ungvár Várm. Nagy Szeretvának földes Urai több Urak, fekszenek Szennának szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.[2]

1828-ban Nagyszeretván 610 lakos élt, de 1831-ben sokan áldozatul estek a kolerajárványnak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Szeretva, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: 137 r., 118 g. kath., 243 ref., 22 zsidó lak., ref. szentegyházzal, igen termékeny határral. F. u. Kulin.[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákia része lett.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 564-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 625 lakosából 596 szlovák volt.

2011-ben 650 lakosából 616 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]