Nagyszeretva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszeretva (Stretava)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Marek Keher
Irányítószám 072 13
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 650 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 102 m
Terület 7,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszeretva (Szlovákia)
Nagyszeretva
Nagyszeretva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 22° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 22° 00′ 00″
Nagyszeretva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszeretva (szlovákul: Stretava) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 650 lakosából 616 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 14 km-re délkeletre, a Laborc és a Feketevíz között fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a 9. században korai szláv település állt, ezért valószínű, hogy azóta folyamatos lakott volt. 1266-ban "Zirutua" néven említik először, de neve pataknévként már 1244-ben felbukkan "aqua Zyrtua" alakban. Kezdetben Ung várának uradalmához tartozott. Később felső és középső részén húzódott a határ a nagymihályi és jeszenői uradalom között. Templomát a 14. század elején az egri káptalan jegyzéke említi. 1586-tól a 17. század elejéig a templom a reformátusoké volt. A 16. században a közepes nagyságú falvak közé számított. Később a kuruc harcok miatt a lakosság száma lecsökkent, 1715-ben mindössze három háztartás volt a faluban. A 18. században a falu nagyobb része a Szirmay családé volt, kívülük a Kovács és Vécsey családnak voltak itt birtokaik. 1828-ban Nagyszeretván 610 lakos élt, de 1831-ben sokan áldozatul estek a kolerajárványnak.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Szeretva. Két tót falu Ungvár Várm. Nagy Szeretvának földes Urai több Urak, fekszenek Szennának szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék." [2]

Fényes Elek szerint "Nagy-Szeretva, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: 137 r., 118 g. kath., 243 ref., 22 zsidó lak., ref. szentegyházzal, igen termékeny határral. F. u. Kulin. " [3]

1910-ben 564, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákia része lett.

2001-ben 625 lakosából 596 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]