Nagyszeretva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagyszeretva (Stretava)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Marek Keher
Irányítószám 072 13
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 650 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület7,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszeretva (Szlovákia)
Nagyszeretva
Nagyszeretva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 22° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 22° 00′ 00″
Nagyszeretva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszeretva (szlovákul: Stretava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 14 km-re délkeletre, a Feketevíz jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a 9. században korai szláv település állt, ezért valószínű, hogy azóta folyamatosan lakott volt.

1266-ban „Zirutua” néven említik először, de neve pataknévként már 1244-ben felbukkan „aqua Zyrtua” alakban. Kezdetben Ung várának uradalmához tartozott. Később felső és középső részén húzódott a határ a nagymihályi és jeszenői uradalom között. Templomát a 14. század elején az egri káptalan jegyzéke említi. 1586-tól a 17. század elejéig a templom a reformátusoké volt. A 16. században a közepes nagyságú falvak közé számított. Később a kuruc harcok miatt a lakosság száma lecsökkent, 1715-ben mindössze három háztartás található a faluban. A 18. században a falu nagyobb része a Szirmay családé tulajdonában állt, kívülük a Kovács és Vécsey családnak voltak itt birtokaik.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szeretva. Két tót falu Ungvár Várm. Nagy Szeretvának földes Urai több Urak, fekszenek Szennának szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.[2]

1828-ban Nagyszeretván 610 lakos élt, de 1831-ben sokan áldozatul estek a kolerajárványnak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Szeretva, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: 137 r., 118 g. kath., 243 ref., 22 zsidó lak., ref. szentegyházzal, igen termékeny határral. F. u. Kulin.[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákia része lett.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 564-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 625 lakosából 596 szlovák volt.

2011-ben 650 lakosából 616 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]