Nagyszeretva
| Nagyszeretva (Stretava) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1266 |
| Polgármester | Marek Keher |
| Irányítószám | 072 13 |
| Körzethívószám | 056 |
| Forgalmi rendszám | MI |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 699 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 102 m |
| Terület | 7,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyszeretva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 22° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 22° 00′ 00″ | |
| Nagyszeretva weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyszeretva (szlovákul: Stretava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Nagymihálytól 14 km-re délkeletre, a Feketevíz jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a 9. században korai szláv település állt, ezért valószínű, hogy azóta folyamatosan lakott volt.
1266-ban „Zirutua” néven említik először, de neve pataknévként már 1244-ben felbukkan „aqua Zyrtua” alakban. Kezdetben Ung várának uradalmához tartozott. Később felső és középső részén húzódott a határ a nagymihályi és jeszenői uradalom között. Templomát a 14. század elején az egri káptalan jegyzéke említi. 1586-tól a 17. század elejéig a templom a reformátusoké volt. A 16. században a közepes nagyságú falvak közé számított. Később a kuruc harcok miatt a lakosság száma lecsökkent, 1715-ben mindössze három háztartás található a faluban. A 18. században a falu nagyobb része a Szirmay családé tulajdonában állt, kívülük a Kovács és Vécsey családnak voltak itt birtokaik.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szeretva. Két tót falu Ungvár Várm. Nagy Szeretvának földes Urai több Urak, fekszenek Szennának szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.”[2]
1828-ban Nagyszeretván 610 lakos élt, de 1831-ben sokan áldozatul estek a kolerajárványnak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Szeretva, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: 137 r., 118 g. kath., 243 ref., 22 zsidó lak., ref. szentegyházzal, igen termékeny határral. F. u. Kulin.”[3]
1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákia része lett.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 564-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 625 lakosából 596 szlovák volt.
2011-ben 650 lakosából 616 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Gótikus református temploma a 15. században épült, 1782-ben megújították.
- Római katolikus temploma 1970-ben épült. 1993-ban készült oltárképén a Szent Kassai vértanúk láthatók.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
