Nagyszeretva
| Nagyszeretva (Stretava) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1266 | ||
| Polgármester | Marek Keher | ||
| Irányítószám | 072 13 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 687 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 102 m | ||
| Terület | 7,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Nagyszeretva weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszeretva témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagyszeretva (szlovákul: Stretava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagymihálytól 14 km-re délkeletre, a Feketevíz jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a 9. században korai szláv település állt, ezért valószínű, hogy azóta folyamatosan lakott volt.
1266-ban „Zirutua” néven említik először, de neve pataknévként már 1244-ben felbukkan „aqua Zyrtua” alakban. Kezdetben Ung várának uradalmához tartozott. Később felső és középső részén húzódott a határ a nagymihályi és jeszenői uradalom között. Templomát a 14. század elején az egri káptalan jegyzéke említi. 1586-tól a 17. század elejéig a templom a reformátusoké volt. A 16. században a közepes nagyságú falvak közé számított. Később a kuruc harcok miatt a lakosság száma lecsökkent, 1715-ben mindössze három háztartás található a faluban. A 18. században a falu nagyobb része a Szirmay családé tulajdonában állt, kívülük a Kovács és Vécsey családnak voltak itt birtokaik.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szeretva. Két tót falu Ungvár Várm. Nagy Szeretvának földes Urai több Urak, fekszenek Szennának szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.”[2]
1828-ban Nagyszeretván 610 lakos élt, de 1831-ben sokan áldozatul estek a kolerajárványnak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Szeretva, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: 137 r., 118 g. kath., 243 ref., 22 zsidó lak., ref. szentegyházzal, igen termékeny határral. F. u. Kulin.”[3]
1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákia része lett.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 544 | 642 | 683 | 687 |
| Különbség | +18,01 % | +6,38 % | +0,58 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 679 | 687 |
| Eltérés | +1,17 % |
1910-ben 564-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 625 lakosából 596 szlovák volt.
2011-ben 650 lakosából 616 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gótikus református temploma a 15. században épült, 1782-ben megújították.
- Római katolikus temploma 1970-ben épült. 1993-ban készült oltárképén a Szent Kassai vértanúk láthatók.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Travelatlas.sk
- Községinfó
- Nagyszeretva Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

