Bés
| Bés (Beša) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Attila Zsiro | ||
| Irányítószám | 076 72 (posta Vajánban) | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 363 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 107 m | ||
| Terület | 19,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 03″, k. h. 21° 57′ 09″48.534167°N 21.952500°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 03″, k. h. 21° 57′ 09″48.534167°N 21.952500°E | |||
| Bés weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bés témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bés (szlovákul: Beša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykapostól 11 km-re délnyugatra, a Latorca és a Laborc összefolyásának közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]1260 és 1279 között a Hont-Pázmány nemzetség birtokainak összeírásában említik először [1][[2] halott link]]. A 14. században már állt első temploma. 1427-ben öt portája volt, birtokosai a Csicseri, Fodor, Orosz és Ormos családok. A 16. században Perényi Péter birtoka.
A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BÉS. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusitzky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik délröl, Latorcza folyó vize mellett, melly innen napnyugotra foly, és a’ Laborecz vizével nagyobbíttatik, fekvése vidám, szántó földgyei termékenyek, erdei gazdagok.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bézs, magyar falu, Ungh vgyében, Kaposhoz nyugotra 1 1/4 mfd-nyire: 19 r., 13 g. kath., 7 evang., 865 ref., 10 zsidó lak. Ref. anyatemplom. Határa nagy és termékeny, de mivel a Laborcza és Latorcza közt fekszik, az áradásoktól gyakran szenved. Szép tölgyes erdeje van. F. u. gróf Klobusiczky. – Utolsó postája Ungvár.”[3]
1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 393 | 372 | 363 | 363 |
| Különbség | -5,34 % | -2,41 % | +0 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 362 | 363 |
| Eltérés | +0,27 % |
1910-ben 678-an, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.
2001-ben 378-an lakták: 350 fő magyar és 26 szlovák.
2011-ben 363 lakosából 298 magyar, 44 szlovák és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma 1793-ban épült klasszicista stílusban, 1903-ban megújították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 24.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálás adatai
További információk
[szerkesztés]A Nagymihályi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagymihály (Michalovce) | ||
|  | |
