Petróc (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petróc (Petrovce nad Laborcom)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1254
Polgármester Štefan Rovňák
Irányítószám 072 21
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 996 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 119 m
Terület 10,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petróc (Szlovákia)
Petróc
Petróc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 30″, k. h. 21° 52′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 30″, k. h. 21° 52′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Petróc (szlovákul: Petrovce nad Laborcom) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 996 lakosából 942 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 4 km-re északnyugatra a Laborc jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1254-ben IV. Béla királynak abban az oklevelében említik először, melyben a lesznai birtokot Náta fia Györgynek adja. Az oklevél Petrócot a szomszédos településen között sorolja fel. Ezután Petróc az oklevelekben "Petroch, Petrouch, Petrowch" alakban szerepel. 1374-ben a faluban már egy Szűz Mária tiszteletére szentelt kőtemplom is állt, amely azonban ekkor még nem volt befejezve. Ezen kívül még két malom, valamint 13 háztartás és 9 lakatlan jobbágytelek volt a településen. A 15. század második felében és 16. század elején a lakosság száma csökkent. 1567-ben, 1570-ben és 1582-ben a falu a bírón kívül csak két porta után adózott. A reformáció idején a falu temploma a nagymihályi kálvinista lelkészség filiája volt. 1600-ban csak 8 lakott ház állt a faluban. 1610-ben jobbágyai a zsellérekkel együtt 8 és fél porta után adóztak. 1635-ben csak 4 portával adóztak. A 17. század végén és a 18. század elején a település majdnem elnéptelenedett. 1715 után Ung és Zemplén vármegyék területéről érkezett jobbágyokkal telepítették be. Lakói mezőgazdaságból, halászatból, szőlőtermesztésből, sószállítással foglalkoztak. 1715-ben 5, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. Templomát legkésőbb a 17. század végén visszavették a katolikusok. Az 1749-es egyházi vizitáció említi, hogy a településen Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt templom áll. 1869-ben 708 lakos élt a településen.

Vályi András szerint „PETRÓCZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Sztáray Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Nátafalvához 2/4, Topolyánhoz 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, búzát, és kukoritzát terem, fája van, piatza Nagy Mihályon.”[2]

Fényes Elek szerint „Petrócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Nagy-Mihály filial., 222 romai, 1215 görög kath., 15 zsidó lak., 313 hold szántófölddel. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.” [3]

1910-ben 653, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

2001-ben 933 lakosából 758 szlovák és 165 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 20. században épült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]