Petróc (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petróc (Petrovce nad Laborcom)
Petróc címere
Petróc címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1254
Polgármester Štefan Rovňák
Irányítószám 072 21
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség1042 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
Terület10,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petróc (Szlovákia)
Petróc
Petróc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 30″, k. h. 21° 52′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 30″, k. h. 21° 52′ 30″
Petróc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Petróc (szlovákul: Petrovce nad Laborcom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 4 km-re északnyugatra, a Laborc jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1254-ben IV. Béla királynak abban az oklevelében említik először, melyben a lesznai birtokot Náta fia Györgynek adja. Az oklevél Petrócot a szomszédos települések között sorolja fel. Ezután Petróc az oklevelekben „Petroch”, „Petrouch”, „Petrowch” alakban szerepel. 1374-ben a faluban már egy Szűz Mária tiszteletére szentelt kőtemplom is állt, amely azonban ekkor még nem volt befejezve. Ezen kívül még két malom, valamint 13 háztartás és 9 lakatlan jobbágytelek volt a településen. A 15. század második felében és a 16. század elején a lakosság száma csökkent. 1567-ben, 1570-ben és 1582-ben a falu a bírón kívül csak két porta után adózott. A reformáció idején a falu temploma a nagymihályi kálvinista lelkészség filiája volt. 1600-ban csak 8 lakott ház állt a faluban. 1610-ben jobbágyai a zsellérekkel együtt 8 és fél porta után adóztak. 1635-ben csak 4 portával adózott a falu. Templomát legkésőbb a 17. század végén visszavették a katolikusok. A 17. század végén és a 18. század elején a település majdnem elnéptelenedett. 1715 után Ung és Zemplén vármegyék területéről érkezett jobbágyokkal telepítették be. Lakói mezőgazdasággal, halászattal, szőlőtermesztéssel, sószállítással foglalkoztak. 1715-ben 5, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. Az 1749-es egyházi vizitáció említi, hogy a településen Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt templom áll.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PETRÓCZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Sztáray Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Nátafalvához 2/4, Topolyánhoz 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, búzát, és kukoritzát terem, fája van, piatza Nagy Mihályon.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petrócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Nagy-Mihály filial., 222 romai, 1215 görög kath., 15 zsidó lak., 313 hold szántófölddel. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

1869-ben 708 lakos élt a településen.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Petrócz, Ung vármegye határán fekvő tót kisközség, melyben 131 ház és 718, nagyobb részben gör. kath. lakos van, de csak a római katholikusoknak van templomuk, mely legújabban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Nátafalva. E község a Sztárayak őseinek, a Nagymihályi családnak egy, az egri káptalantól kiadott 1335-iki határjáró levelében szerepel. 1419-ben a Nagymihályiak mellett a Tibaiak is említve vannak. 1473-ban a Nátafalussiak Mátyás királytól új adományt kapnak. 1494-ben Erdődi Bakócz Miklós a földesura, 1548-ban pedig Erdődy Pétert iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás Nagymihályi János özvegyét, Szentiványi Zsigmondot, Vinnay Kristófot, Paczoth Ferenczet, Pethő Gáspárt és Eödönffy Kristófot említi. 1602-ben Nagymihályi Eödönffy Kristófot újabb részekbe iktatják. 1747-ben Draveczky Lászlót is birtokba vezetik, de az újabb korban a gróf Sztárayak az urai. Most is gróf Sztáray Sándornak van itt nagyobb birtoka. 1663-ban ezt a falut sem kímélte meg a pestis. Ide tartozik Osztás-tanya.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 653-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 933 lakosából 758 szlovák és 165 cigány volt.

2011-ben 996 lakosából 942 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. században épült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]