Kismihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kismihály (Michajlov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1557
Polgármester Jana Glogovská
Irányítószám 067 73
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség87 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság243 m
Terület4,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kismihály (Szlovákia)
Kismihály
Kismihály
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 35″, k. h. 22° 20′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 35″, k. h. 22° 20′ 38″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kismihály (1899-ig Mihajló, szlovákul: Michajlov, ukránul: Mihaljiv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 30 km-re, délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Írott forrásban 1547-ben említik először. A falut a 16. század második felében a vlach jog alapján ruszinokkal telepítették be.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIHALO. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Bernát Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Ladomér, és Strikócznak szomszédságában, határja két nyomásbéli, zabot leg inkább terem, középszerűen árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, erdeje igen kevés, legelővel bővelkedik, piatzok Ungváron, és Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miháljó, orosz falu, Zemplén vármegyében, Szinna fil. 230 g. kath., 11 zsidó lak., 275 hold szántóföldekkel, erdővel. F. u. Mokcsay. Ut. posta Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kismihály, azelőtt Mihajló, még régebben Michalov. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott; 1774-ben azonban már Mokcsay Pál és Vadászy Dániel a földesurai. A mult század elején Mankovics Mihály bírta, azután a Pini és Kay bécsi czégé, majd Hirsch Rudolfé lett, míg most Gutmann Lipótnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1841-ben épült. A községnek 22 háza és 161 lakosa van, a kik mind gör. kath. vallású ruthének. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 190, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 103 lakosából 79 szlovák, 15 ruszin, 5 ukrán volt.

2011-ben 100 lakosából 76 szlovák, 19 ruszin, 3 ukrán és 2 cseh.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1841-ben a korábbi fatemplom helyén épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]