Ugrás a tartalomhoz

Görbeszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Görbeszeg (Uličské Krivé)
A görögkatolikus fatemplom
A görögkatolikus fatemplom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1478
PolgármesterMilan Sičák
Irányítószám067 73
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség245 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság278 m
Terület19,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 28″, k. h. 22° 26′ 13″48.991111°N 22.436944°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 28″, k. h. 22° 26′ 13″48.991111°N 22.436944°E
Görbeszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Görbeszeg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Görbeszeg (1899-ig Ulics-Kriva, szlovákul: Uličské Krivé, ukránul: Ulics-Krivij) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szinnától 34 km-re keletre, az ukrán határ mellett, a Zboji-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén elterülő birtokot 1478-ban „Kriwa” alakban említik először. A mai falu csak a 16. század közepén – feltehetően a pásztorjog alapján – ruszin pásztorok betelepítésével keletkezett, a Drugeth család birtoka volt. Első írásos említése 1567-ből, egy adóösszeírásból származik, amikor 3 és fél portával adózott. 1600-ban 13 jobbágyház, 2 soltészház, továbbá ortodox parókia és templom állt a faluban. 1657-ben 34 gazdálkodó család és 10 zsellércsalád élt itt. A 17. század utolsó harmadáig a Drugeth család volt a birtokos. Közben a község áttért a görögkatolikus hitre. A 18. században a Kiss család a falu birtokosa. 1715-ben a községben malom, 3 lakatlan és 11 lakott ház volt. Lakói főként erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1787-ben 39 házban 286 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Ulics Kriva. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kis Uraság, lakosai katolikusok, fekszik d. Ulics 1/2, é. Zbojhoz 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, kevés árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, sovány fejér agyagos, és kavitsal elegyes a’ földgye, erdője van, bővelkedik legelővel, piatza Ungváron, és Homonnán.[2]

1828-ban 43 házában 326 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ulics-Kriva, Zemplén v. orosz falu, Szinna fil., 8 romai, 320 g. kath., 10 zsidó lak., gör. anyaszentegyházzal, 427 hold szántófölddel, hegyes határral. F. u. gr. Van Dernath. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Görbeszeg, azelőtt Ulics-Kriva, Ung vármegye határán fekszik. Ruthén kisközség, melynek 61 háza és 398 gör. kath. vallású lakosa van. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. Első írott nyomaira 1478-ban találunk, a mikor a Drugetheké és a Zbugyaiaké. A XVI. században Orosz-Kriva néven a homonnai uradalom tartozéka s az marad mindvégig, míg az újabb korban a gróf Van Dernáth és a Kovásznay család tulajdonába kerül. Most herczeg Beaufort Frigyesnének van itt nagyobb birtoka. Görög katholikus temploma 1800 körül épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 405, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 288 lakosából 234 szlovák és 43 ruszin volt.

2011-ben 268 lakosából 188 szlovák és 52 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség