Kálnarosztoka
| Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) | |
| A fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1554 |
| Polgármester | Ladislav Hakulin |
| Irányítószám | 067 72 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | SV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 511 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 268 m |
| Terület | 22,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Kálnarosztoka weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnarosztoka témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kálnarosztoka (szlovákul: Kalná Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. Kálna és Rosztoka 1866-os egyesülésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szinnától 13 km-re keletre, az Ublya-patak partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1554-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOKA. Kálna Rosztoka, Sztratsin Rosztoka. Két orosz falu Zempl. Várm. földes Urok Szirmay Uraság, lakosaik ó hitüek, fekszenek egymáshoz mintegy 3/4 órányira, amaz d. Klenovához, e’ pedig é. Priszlophoz 1 órányira; határjaik két nyomásbéliek, földgyeik hegyesek, és vőlgyesek, ’s leginkább zabot teremnek, erdejek bikkes, és nyirjes, legelővel bővelkednek, piatzok Ungváron, ’s Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka (Kálna), orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 5 r., 232 g. kath., 8 zsidó lak. Görög kath. templom, 955 hold szántóföld. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Szobráncz.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kálnarosztoka, ruthén kisközség 568 gör. kath. vallású lakossal. Házainak száma 87. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása pedig Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt és két falu, vagyis Kálna és Rosztoka egyesüléséből keletkezett. Újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a mult század elején gróf Van Dernáth Vilmos, azután gróf Vécsey Paulina és báró Redvitz Georgina. Ezeket követték Fischer Antal és Frigyes lovagok, 1884-ben pedig gróf Beaufort Spontin Frigyes. A községben két gör. katholikus templom van, melyek közül az egyik 1839-ben, a másik 1860-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 686 | 595 | 581 | 511 |
| Különbség | -13,26 % | -2,35 % | -12,04 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 510 | 511 |
| Eltérés | +0,19 % |
1910-ben 572, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 630 lakosából 410 szlovák, 172 ruszin volt.
2011-ben 562 lakosából 292 szlovák, 214 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. században épült, 1839-ben megújították. Ikonosztáza 18. századi.
- Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1820-ban készült.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Kálnarosztoka Szlovákia térképén Archiválva 2007. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A templom képes ismertetője
- Slovakiatourism.sk
- Fotógaléria a templomról
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. Hozzáférés: 2019. február 11.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

