Kispereszlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kispereszlő (Príslop)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1568
Polgármester Jozef Blaško
Irányítószám 067 66
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség 54 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság432 m
Terület6,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kispereszlő (Szlovákia)
Kispereszlő
Kispereszlő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 19′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kispereszlő, (1899-ig Priszlop, szlovákul: Príslop, ukránul: Hrabova Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. Alsó- és Felsőpriszlop egyesülése. Nevének előtagját a máramarosi Pereszlőtől megkülönböztetésül kapta. 2011-ben 58 lakosából 33 szlovák és 22 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 14 km-re északkelet-keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1568-ban egy adóösszeírásban említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Később a tőketerebesi pálos kolostor faluja lett. görögkatolikus fatemploma 18. századi volt, 1944-ben elpusztult. Helyére épült fel a mai templom. 1820-tól az eperjesi görögkatolikus püspökség birtoka volt.

Vályi András szerint "PRISZLOP. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt Terebesi Sz. Pál Remete Szerzetebéli Atyáknak birtokok vala, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Sztakcsinyi járásban, Alsó Sztarina Dorához 1/2, Felső Kolbászóhoz pedig 1/4 órányira, határja 2 nyomásbéli, melly leginkább zabot terem, középszerűen árpát, tatárkát, krompélyt; hegyes, vőlgyes, követses, sovány; erdeje elég, kenyérben szűkölködik, piatza Homonnán, és Ungváron."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Priszlop, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 163 gör. kath., 8 zsidó lak., 215 hold sovány szántófölddel, erdővel. Ut. p. Szobráncz. " [1]

1910-ben 159, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

2001-ben 72 lakosából 53 szlovák 13 ruszin és 4 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1993-ban épült, ma a kistopolyai plébánia fíliájaként működik.
  • Petrasovics-kereszt (1888).

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.