Kispereszlő
| Kispereszlő (Príslop) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Szinnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1568 | ||
| Polgármester | Jozef Blaško | ||
| Irányítószám | 067 66 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | SV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 36 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 432 m | ||
| Terület | 6,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 19′ 33″49.038889°N 22.325833°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 19′ 33″49.038889°N 22.325833°E | |||
| Kispereszlő weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kispereszlő témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kispereszlő (1899-ig Priszlop, szlovákul: Príslop, ukránul: Pryslop) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. Alsó- és Felsőpriszlop egyesülésével jött létre. Nevének előtagját a máramarosi Pereszlőtől megkülönböztetésül kapta.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szinnától 14 km-re északkelet-keletre, a Keleti-Beszkidekben, a Sztarinai-víztározó keleti oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1568-ban egy adóösszeírásban említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Később a tőketerebesi pálos kolostor faluja lett. Régi görögkatolikus fatemploma 18. századi volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRISZLOP. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt Terebesi Sz. Pál Remete Szerzetebéli Atyáknak birtokok vala, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Sztakcsinyi járásban, Alsó Sztarina Dorához 1/2, Felső Kolbászóhoz pedig 1/4 órányira, határja 2 nyomásbéli, melly leginkább zabot terem, középszerűen árpát, tatárkát, krompélyt; hegyes, vőlgyes, követses, sovány; erdeje elég, kenyérben szűkölködik, piatza Homonnán, és Ungváron.”[2]
1820-tól az eperjesi görögkatolikus püspökség birtoka volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Priszlop, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 163 gör. kath., 8 zsidó lak., 215 hold sovány szántófölddel, erdővel. Ut. p. Szobráncz.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisperesztő, előbb Priszlop, ruthén kisközség 22 házzal és 168 lakossal, a kik gör. kath. vallásúak. Postája Czirókaófalu, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s a XVII. században a terebesi pálosok kapták. Azután vallásalapítványi birtok lett, majd az eperjesi gör. kath. káptalané és most is ezé. Gör. kath. templomának építési ideje meg nem állapítható.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Régi fatemploma 1944-ben elpusztult. Helyére épült fel a mai templom.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 85 | 63 | 59 | 36 |
| Különbség | -25,88 % | -6,34 % | -38,98 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 39 | 36 |
| Eltérés | -7,69 % |
1910-ben 159, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 72 lakosából 53 szlovák, 13 ruszin és 4 ukrán volt.
2011-ben 58 lakosából 33 szlovák és 22 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görögkatolikus temploma 1993-ban épült, ma a kistopolyai plébánia filiájaként működik.
- Petrasovics-kereszt (1888).
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó Archiválva 2019. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kispereszlő Szlovákia térképén[halott link]
- E-obce.sk Archiválva 2012. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. Hozzáférés: 2019. február 24.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
A Szinnai járás települései | ||
|---|---|---|
Szinna (Snina) | ||
|  | |
