Juhászlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Juhászlak (Runina)
Obec od severu, Runina, okres Snina.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1569
Polgármester Marián Regula
Irányítószám 067 65
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség 80 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság537 m
Terület22,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Juhászlak (Szlovákia)
Juhászlak
Juhászlak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 19″, k. h. 22° 24′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 19″, k. h. 22° 24′ 06″
Juhászlak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Juhászlak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Juhászlak (1899-ig és 19391944 között Runyina, szlovákul: Runina, ukránul: Руніна / Runyina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 28 km-re északkeletre, a Keleti-Beszkidekben, a lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1569-ben „Ronua” néven említették először, mint a homonnai uradalomhoz tartozó soltészjogú települést. Magyar nevét onnan kapta, hogy a falu lakosai egykor főként juhtenyésztéssel és fakivágással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUNYINA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Topolyához, n. ny. Ruszkához is 1 órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot középszerűen, kevés árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem; földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás; erdeje van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.”[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Juhászlak, előbb Runyina. A Beszkidek alatt fekvő ruthén kisközség. Van 41 háza s 279 gör. kath. vallású lakosa. Postája Nagypolány, távírója Szinna, vasúti állomása Nagyberezna. A gácsi határszélen fekszik s hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott. Az újabb korban a Prámer család, majd Satzger Keresztély lett az ura, most pedig Scharnitzer Ottó lovagnak van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, mely 1796-ban épült.[3]

A 20. század elején híres volt fűrésztelepeiről. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 555, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel és német kisebbséggel.

2001-ben 91 lakosából 62 ruszin és 23 ukrán volt.

2011-ben 85 lakosából 69 ruszin, 10 szlovák és 6 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1796-ban épült ortodox temploma

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]