Juhászlak
| Juhászlak (Runina) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1569 |
| Polgármester | Marián Regula |
| Irányítószám | 067 65 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | SV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 69 fő (2024. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 537 m |
| Terület | 22,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Juhászlak weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Juhászlak témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Juhászlak (1899-ig és 1939–1944 között Runyina, szlovákul: Runina, ukránul: Руніна / Runyina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától 28 km-re északkeletre, a Keleti-Beszkidekben, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]1569-ben „Ronua” néven említették először, mint a homonnai uradalomhoz tartozó soltészjogú települést. Magyar nevét onnan kapta, hogy a falu lakosai egykor főként juhtenyésztéssel és fakivágással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUNYINA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Topolyához, n. ny. Ruszkához is 1 órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot középszerűen, kevés árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem; földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás; erdeje van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Runyina, orosz f. Szinna fil. 274 g. kath., 11 zsidó lak., 316 h. szántófölddel. F. U. Lónyay. ”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Juhászlak, előbb Runyina. A Beszkidek alatt fekvő ruthén kisközség. Van 41 háza s 279 gör. kath. vallású lakosa. Postája Nagypolány, távírója Szinna, vasúti állomása Nagyberezna. A gácsi határszélen fekszik s hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott. Az újabb korban a Prámer család, majd Satzger Keresztély lett az ura, most pedig Scharnitzer Ottó lovagnak van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, mely 1796-ban épült.”[4]
A 20. század elején híres volt fűrésztelepeiről. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 123 | 74 | 80 | 69 |
| Különbség | -39,83 % | +8,10 % | -13,75 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 71 | 69 |
| Eltérés | -2,81 % |
1910-ben 555, többségben ruszin anyanyelvű lakosa volt, jelentős lengyel és német kisebbséggel.
2001-ben 91 lakosából 62 ruszin és 23 ukrán volt.
2011-ben 85 lakosából 69 ruszin, 10 szlovák és 6 ukrán volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- 1796-ban épült ortodox temploma
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Juhászlak Szlovákia térképén[halott link]
- E-obce.sk Archiválva 2008. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

