Ugrás a tartalomhoz

Juhászlak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Juhászlak (Runina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1569
PolgármesterMarián Regula
Irányítószám067 65
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség71 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság537 m
Terület22,20 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 19″, k. h. 22° 24′ 06″49.071944°N 22.401667°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 19″, k. h. 22° 24′ 06″49.071944°N 22.401667°E
Juhászlak weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Juhászlak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Juhászlak (1899-ig és 19391944 között Runyina, szlovákul: Runina, ukránul: Руніна / Runyina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Szinnától 28 km-re északkeletre, a Keleti-Beszkidekben, a lengyel határ mellett fekszik.

1569-ben „Ronua” néven említették először, mint a homonnai uradalomhoz tartozó soltészjogú települést. Magyar nevét onnan kapta, hogy a falu lakosai egykor főként juhtenyésztéssel és fakivágással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUNYINA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Topolyához, n. ny. Ruszkához is 1 órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot középszerűen, kevés árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem; földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás; erdeje van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Runyina, orosz f. Szinna fil. 274 g. kath., 11 zsidó lak., 316 h. szántófölddel. F. U. Lónyay. [3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Juhászlak, előbb Runyina. A Beszkidek alatt fekvő ruthén kisközség. Van 41 háza s 279 gör. kath. vallású lakosa. Postája Nagypolány, távírója Szinna, vasúti állomása Nagyberezna. A gácsi határszélen fekszik s hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott. Az újabb korban a Prámer család, majd Satzger Keresztély lett az ura, most pedig Scharnitzer Ottó lovagnak van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, mely 1796-ban épült.[4]

A 20. század elején híres volt fűrésztelepeiről. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság117668071
Különbség -43,58 % +21,21 % -11,25 %
Népességi statisztikák[5]
Év2024.2025.
Lakosság6971
Eltérés+2,89 %

1910-ben 555, többségben ruszin anyanyelvű lakosa volt, jelentős lengyel és német kisebbséggel.

2001-ben 91 lakosából 62 ruszin és 23 ukrán volt.

2011-ben 85 lakosából 69 ruszin, 10 szlovák és 6 ukrán volt.

  • 1796-ban épült ortodox temploma

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. 2018. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 20..
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. elektronikus elérhetőség
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..