Vendégi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vendégi (Hostovice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1354
Polgármester Peter Čopák
Irányítószám 067 35
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség 285 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság358 m
Terület29,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vendégi (Szlovákia)
Vendégi
Vendégi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 22° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 22° 08′ 30″
Vendégi weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vendégi, (1899-ig Hosztovicza, szlovákul: Hostovice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 295 lakosából 137 szlovák és 86 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 15 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 15. században a vlach jog alapján soltész általi betelepítéssel alapították. Első írásos említése 1492-ben történt, birtokosa a Drugeth család volt. Régi ortodox temploma valószínűleg már a 15. században felépült, a mai templomot 1746-ban építették. 1600-ban a soltész két házán kívül 31 pásztorház állt a településen. A 17. század közepén a Drugethek vámszedőhelyet létesítettek a községben. A kuruc háborúk és a járványok következtében a 18. század elejére lakossága csaknem kipusztult. 1715-ben 20, 1720-ban 19 adózó háztartása volt. 1828-ban 81 házában 603 lakos élt, a faluban vízimalom is működött.

Vályi András szerint " HOSZTOVITZA. Tót falu Zemplén Várm, földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai ó hitűek, határja két nyomásbéli, réttyei jó szénát termők, legelője elég, malma helyben, itatója alkalmatos." [2]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Vendégi, előbb Hosztovicza, a gácsi határon fekvő ruthén kisközség. Van 132 háza és 837 gör. kath. vallású lakosa. Postája és távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt s azután a gróf Csákyak lettek az urai. Most Hering János Gottfriednek van itt a birtoka s egy régibb úrilaka, melyet Roll József építtetett. Gör. kath. temploma 1746-ban épült s 1802-ben megújították." [3]

1910-ben 699, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A falu az első világháború harcaiban megsemmisült, de újjáépítették. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

2001-ben 378 lakosából 274 szlovák, 85 ruszin, 12 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1746-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.