Tüskés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tüskés (Pichne)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Szinnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1312
Polgármester Michal Šesták
Irányítószám 069 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség 577 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 278 m
Terület 16,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tüskés (Szlovákia)
Tüskés
Tüskés
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 22° 07′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 22° 07′ 20″
Tüskés weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tüskés, (1899-ig Pichnye, szlovákul: Pichne, ukránul: Pihnyi község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 577 lakosából 419 szlovák, 99 ruszin és 39 ukrán volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 6 km-re északnyugatra A Laborcmenti-dombvidék középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. 1312-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. A 14. századtól a Drugeth család birtoka, ekkor vlach pásztorokat telepítettek ide. A 17. század elejétől temploma is volt a községnek. 1600-ban 16 jobbágyházán kívül a bírónak volt még egy-két háza itt. A 18. századtól a Berhelyi család birtoka volt. 1715-ben 18 lakott és 13 üres ház állt a faluban. 1787-ben 646, 1828-ban 97 háza és 793 lakosa volt.

Vályi András szerint " PICHNYE. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Rhollyi Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Nechvál-Polyánkához, és Pcsolinához 3/4 órányira, határja hegyes, sovány, ha trágyáztatik, a’ rozsot megtermi, réttye jó szénát hoz, fája van mind a’ kétféle, piatza Homonnán, és Ungváron." [2]

Fényes Elek szerint "Pichnyó, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 8 romai, 730 g. kath., 9 zsidó lak., gör. templommal, 1163 hold szántófölddel. F. u. Berhelyi. Ut. p. Szobráncz." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Tüskés, azelőtt Pichnye, a Beszkidek alatt fekvő ruthén kisközség. Van 78 háza és 447 gör. kath. vallásu lakosa. Postája és távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de azután a Berhelyi család lett a földesura. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka. 1873-ban éhinség uralkodott a községben. Gör. kath. temploma 1810-ben épült és 1867-ben megújították." [4]

1910-ben 397, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

2001-ben 546 lakosából 353 szlovák, 107 ruszin és 74 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült.
  • Ortodox templom (1867).

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]