Ugrás a tartalomhoz

Tüskés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tüskés (Pichne)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1312
PolgármesterMichal Šesták
Irányítószám069 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség559 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság278 m
Terület16,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 19″, k. h. 22° 07′ 15″49.038611°N 22.120833°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 19″, k. h. 22° 07′ 15″49.038611°N 22.120833°E
Tüskés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tüskés (1899-ig Pichnye, szlovákul: Pichne, ruszinul: Пыхнї, Pöchnyi) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szinnától 6 km-re északnyugatra, a Laborcmenti-dombvidék középső részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. 1312-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. A 14. századtól a Drugeth család birtoka, ekkor vlach pásztorokat telepítettek ide. A 17. század elejétől temploma is volt a községnek. 1600-ban 16 jobbágyházán kívül a bírónak volt még egy-két háza itt. A 18. századtól a Berhelyi család tulajdonában találjuk. 1715-ben 18 lakott és 13 üres ház állt a faluban. 1787-ben 646-an lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PICHNYE. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Rhollyi Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Nechvál-Polyánkához, és Pcsolinához 3/4 órányira, határja hegyes, sovány, ha trágyáztatik, a’ rozsot megtermi, réttye jó szénát hoz, fája van mind a’ kétféle, piatza Homonnán, és Ungváron.[2]

1828-ban 97 háza és 793 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pichnyó, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 8 romai, 730 g. kath., 9 zsidó lak., gör. templommal, 1163 hold szántófölddel. F. u. Berhelyi. Ut. p. Szobráncz.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tüskés, azelőtt Pichnye, a Beszkidek alatt fekvő ruthén kisközség. Van 78 háza és 447 gör. kath. vallásu lakosa. Postája és távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de azután a Berhelyi család lett a földesura. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka. 1873-ban éhinség uralkodott a községben. Gör. kath. temploma 1810-ben épült és 1867-ben megújították.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 397, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 546 lakosából 353 szlovák, 107 ruszin és 74 ukrán volt.

2011-ben 577 lakosából 419 szlovák, 99 ruszin és 39 ukrán.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült.
  • Ortodox templom (1867).

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.