Ugrás a tartalomhoz

Ugar (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugar (Ubľa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1567
PolgármesterNadežda Sirková
Irányítószám067 73
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség792 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület29,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 53′ 57″, k. h. 22° 23′ 20″48.899167°N 22.388889°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 57″, k. h. 22° 23′ 20″48.899167°N 22.388889°E
Ugar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ugar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ugar (1904-ig Ublya, szlovákul: Ubľa, ukránul: Vublja) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 25 km-re délkeletre, az Ublya-patak partján fekszik. Közúti határátkelőhely Ukrajna (Kisberezna) felé.

Története[szerkesztés]

A település soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. század második felében. 1567-ben „Oblia” néven említik először. A Drugeth család birtokaként a homonnai uradalomhoz tartozott, később a Szirmay, Dernáth és Schmidegh családé. 1600-ban 63 lakóház állt a településen, ezen kívül temploma, plébániája és egy-két, a soltész tulajdonában álló háza volt. Ekkor a községet a környék legnagyobb településeként tartották számon. A falu régi temploma a 15.–16. században épült. A 17. században és a 18. század elején a lakosság száma csökkent. 1715-ben 26, 1720-ban 17 háztartása volt. A faluban három malom is állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „UBLYA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gróf Smideg Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Cziróka vize mellett, Szinához egy mértföldnyire; határja meglehetős, réttyei jók, legelője elég, fája mind a’ kétféle van, malma helyben, piatza Homonnán.[2]

A 19. század elejétől a Lobkowitzoké. 1828-ban 126 házában 943 lakosa volt. Lakói főként erdőgazdálkodással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ublya, orosz falu, Zemplén vármegyében, Szinna fil. 13 romai, 930 g. kath., 18 zsidó lak. Gör. szentegyház, 936 h. szántóföld. Erdő. Malom. F. u. gr. Schmidegg. Ut. p. Unghvár.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Ugar, előbb Ublya, Ung vármegye határán fekszik. Ruthén kisközség, körjegyzőségi székhely. Van 153 háza és 951, nagyobb részben gör. kath. vallású lakosa. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s azután a Szirmayak s a gróf Van Dernáth családé lett. Ennek utódja lett gróf Schmiddegh Ferencz, azután gróf Nádasdy Ferencz, kitől 1846-ban herczeg Lobkovitz Lajos vette meg s most a herczeg Lobkovitz Rudolfé. E községben 1879-ben az éhinség uralkodott s 1892-ben s 1903-ban az árvíz okozott nagy kárt. Görög katholikus temploma 1826-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 976, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 881 lakosából 566 szlovák, 176 ruszin, 112 ukrán volt.

2011-ben 808 lakosából 485 szlovák, 223 ruszin és 60 ukrán.

Gazdaság[szerkesztés]

A faluban működik Szlovákia egyetlen gombkészítő üzeme, mely évente 1,5-4 millió gombot állít elő.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.