Juhos
| Juhos (Parihuzovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Szinnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1548 | ||
| Polgármester | Ján Stanko | ||
| Irányítószám | 067 35 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | SV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 428 m | ||
| Terület | 9,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Juhos
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 06′ 38″, k. h. 22° 11′ 33″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 38″, k. h. 22° 11′ 33″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juhos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Juhos (1899-ig Parihuzócz, szlovákul: Parihuzovce, ukránul: Паризівці) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Szinnától 15 km-re északra, a Keleti-Beszkidekben fekszik.
Története[szerkesztés]
1548-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PARIHUZÓCZ. Parihusovce. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Tsakalóczhoz, és Osztrozniczához 1 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát ritkán terem, zabot középszerűen, mivel hegyen lévő szántó földgyei soványak; fája és legelője is szűken van, piatzozása Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Parthuzócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 8 romai, 346 g. kath., 14 zsidó lak. 141 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. post. Homonna.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Juhos, azelőtt Parihuzócz. Ruthén kisközség 36 házzal és 192 lakossal, kik gör. kath. vallásúak. Postája és távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a Lónyayak voltak, most azonban nagyobb birtokosa nincsen. 1873-ban a kolera pusztította lakosait. Az itteni gör. kath. templom 1801-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 219, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 28 lakosából 13 szlovák, 11 ruszin, 3 ukrán volt.
2011-ben 33 lakosából 23 szlovák és 7 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
Görögkatolikus temploma 1800-ban épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
