Juhos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Juhos (Parihuzovce)
Parihuzovce 1.jpg
Juhos zászlaja
Juhos zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1548
Polgármester Ján Stanko
Irányítószám 067 35
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség28 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság428 m
Terület9,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Juhos (Szlovákia)
Juhos
Juhos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 38″, k. h. 22° 11′ 33″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 38″, k. h. 22° 11′ 33″
A Wikimédia Commons tartalmaz Juhos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Juhos (1899-ig Parihuzócz, szlovákul: Parihuzovce, ukránul: Паризівці) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 15 km-re északra, a Keleti-Beszkidekben fekszik.

Története[szerkesztés]

1548-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PARIHUZÓCZ. Parihusovce. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Tsakalóczhoz, és Osztrozniczához 1 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát ritkán terem, zabot középszerűen, mivel hegyen lévő szántó földgyei soványak; fája és legelője is szűken van, piatzozása Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Parthuzócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 8 romai, 346 g. kath., 14 zsidó lak. 141 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. post. Homonna.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Juhos, azelőtt Parihuzócz. Ruthén kisközség 36 házzal és 192 lakossal, kik gör. kath. vallásúak. Postája és távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a Lónyayak voltak, most azonban nagyobb birtokosa nincsen. 1873-ban a kolera pusztította lakosait. Az itteni gör. kath. templom 1801-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 219, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 28 lakosából 13 szlovák, 11 ruszin, 3 ukrán volt.

2011-ben 33 lakosából 23 szlovák és 7 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1800-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]