Szirtes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szirtes (Strihovce)
Szirtes címere
Szirtes címere
Szirtes zászlaja
Szirtes zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Szinnai
Rang község
Első írásos említés 1635
Polgármester Iveta Ihnatková
Irányítószám 067 74
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség 147 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 425 m
Terület 13,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szirtes (Szlovákia)
Szirtes
Szirtes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′ 50″, k. h. 22° 16′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 50″, k. h. 22° 16′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirtes témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szirtes, (1899-ig Sztriócz, szlovákul: Strihovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 147 lakosából 113 szlovák és 20 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától közúton 35 km-re, légvonalban 14 km-re északkeletre a Vihorlát-hegység keleti részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település 1600 körül ruszin lakosság soltész általi betelepítéssel keletkezett, ezzel a vidék egyik legfiatalabb községe. Első írásos említése 1635-ben történt. Jobbágyok lakta település volt, a homonnai uradalom része. 1715-ben és 1720-ban 8 adózó háztartása volt. 1828-ban 48 házában 364 lakos élt. A községben vízimalom működött.

Fényes Elek szerint " Sztrihócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 354 g. kath., 10 zsidó lak., 441 h. szántófölddel. F. u. b. Vécsey. Ut. posta N. Mihály." [2]

Zemplén vármegye monográfiájában "Szirtes, azelőtt Sztriócz. Ung vármegye határán fekvő ruthén kisközség 51 házzal és 344 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott. A hagyomány szerint már a tatárjárás előtt fennállott és beljebb, a hegyek között feküdt, a hol földbe vájt búvóhelyek még ma is láthatók. Állítólag a tatárjárás után telepedett mai helyére. Újabbkori birtokosai a gróf Van Dernáth, báró Vécsey, gróf Schmiddegh, gróf Nádasdy és herczeg Lobkovitz családok voltak és most herczeg Lobkovitz Rudolfnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. fatemplomát 1790 körül építették. A benne látható, poklot ábrázoló kép, 1796-ból való. Az egyház vert ezüst-kelyhet őriz, mely mintegy kétszáz éves." [3]

1910-ben 315, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

2001-ben 196 lakosából 172 szlovák, 17 ruszin és 7 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görög katolikus temploma a 18. század végén épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]